Toldy István: Pártjaink feladata a választások után (1869)

I. Mit jelent az "1848"?

- 7 — dás mezejére lépve, fokonként előbbre vitte az államot: Magyarországban nem volt egy nép-elem, egy rend, egy hatalom sem, mely a haladás mezejére lépjen. Polgárrendünk számra csekély, vagyon és befolyásra még csekélyebb, maga is félig-meddig idegen test a nemzetben, e szerepet be nem töltheté. A nemesség, a privilegiális alkotmány védelmében felnövekedve, s e védelem szakadatlan folytatására kényszerítve a korona által, határozott ellensége volt minden reformnak, minden haladásnak. A kormány — egyike Európában a legreaktionáriusabb, legsetétebb jellemüeknek — nem léphetett határozottan a haladás útjára, nehogy saját lételének alapelveit megtámadja. Innen ama chínai fokú stagnátió, mely Magyarországot végeigyöngüléssel fenyegeté. Volt idő, midőn e korban maga azon két elem, melynek szava volt az ország dolgaiban, belátta e tespedés lélekölő hatását, s megkísérté szembeszállni annak szellemével. Hiába. A helyzet erösebb volt egyesek törekvéseinél. Mária Terézia pár csekély javítást vihetett csak keresztül a nemesség ellenére, azt is absolut eszközökkel. József nagyobbmérvü reformjai határozottan hajótörést szenvedtek. A kormánynak, ha haladni akart, a zsarnokság eszközeihez kellé nyúlnia, s ezek felzúdíták ellene az országot.