Thewrewk József: Magyarok születésnapjai : első füzet (1861)

September 29 2-ikán 1806. Bakony-Szombathelyen, Veszprém vmegyében, Hergeszell Ferencz, Győr szabad királyváros tanácsbelie s hongyülési követe. ránk nehezkednék azon vád, mely a diák nyelvet comes kétértelmű műszaváért méltán terheli. Lássuk röviden a gyakorlatot. Oktanilag be lehet bizonyitni, hogy az erdélyi nemzeti fejedelmek czimében előforduló „comes siculorum" mindig igy fordíttatott: székelyek ispánja. Gyula Fehérvárott 1624. 4-rétben kijött „Halotti Pompa" stb. hosszú czimében Bethlen Grábor erdélyi fejdelem „Székelyek Ispányának neveztetik. Hasonlólag Székelyek Ispányának nevezé magát I. Apafi Mihály erdélyi fejedelem is Kolosvárott 1674. 4-rétben közfényre bocsátott „A Keresztyén Isteni Tudományról két könyvek" czimii fordításban. Sőt a mult század egész folytában, és igy a fölséges austriai ház dicsőséges uralkodása alatt is minden erdélyi értelmes magyar iró a „comes siculorum" kitételt székelyek ispánjának íorditá. „Comes palatínus" magyar nevezete — „nádor ispán" — oly régi, mint maga a dicső hivatal. Nem különben a „supremus comes" és „vice-c om e s" vmegyei hivatalnokok régen is ugy, mint ma, „fő i s p á n"- és „a 1 i s p á n"nak hivattak. Mindezekből a déli fénynél világosb, hogy „comes temesiensis" magyar neve sem lehet más, mint „temesi isp ánu, melynek az ősz előidőben, mikor még nyelvünkben a gróf szó egészen ismeretlen vala, divatoznia kellett.