Teleki László: Az orosz interventió Magyarországon : Diplomátiai okmányokkal bővítve (1861)

— 12 — és fegyverei öt diadalmenetében megakadályozni ? És a porta keresztény alattvalói, kik úgy vallásuk, mint nemzetiségük fejében úgy is már orosz befolyás alatt állanak, de a melytől független szellemük és szabadságszeretelük miatt eddigelé megóvták magukat, vájjon nem fogják-e magukat elragadtatni , ha minden támasztól megfosztva, Oroszországtól úgyszólván körülvéve, félelmeik- és reményeiknek tárgyát, jövő sorsuk egyetlen és korlátlan bíróját benne fogják föltalálni ? Igen, az már bizonyos, hogy ez az orosz inventió vagyis inkább invasió, nemsokára a török birodalom kétségtelen bukását és tökéletes megsemmisülését vonja maga után. Ha egyszer hatalmukba kerítették Ausztriát, birni fogják a Bosphort is, birni fogják Görögországot is. — De lehet-e ebben még kételkedni? És mi lesz azután Európából? Azután ... menth étlen ül el van veszve. Az orosz birodalom nagyobbodása mindig aggasztotta a tizennyolczadik század államférfiait, tekintetük mindig erre az oldalra volt irányozva. Azon politika, melyet Francziaország XIV. Lajos óta mind Lengyelország-, mind Törökországgal szembe követett, annak okos előrelátásáról tesz tanúságot. — Es aztán, mi volt a tizennyolczadik század Oroszországa, a maihoz képest? Ausztria akkor még tiszteletgerjesztö állásban, Törökország még hatalmas volt, Lengyelország még létezett. Es azon érzetet, melyet Frankhon a lengyel szivekbeültetni, mindig elég ügyes volt, lehet-e másképen megmagyarázni mint úgy, ha annak bámulandó elveit ismerjük a civilisátió kellékeire és garantiáira nézt? És nem akart-e maga Napóleon is egy független Lengyelországot visszaállítani, hogy Oroszország ellen gátot emeljen, s nem kegyelmezett-e meg Ausztriának ugyancsak ebből az okból ? S nem ezért tarlá-e elönyösbnek elepedni egy szik-