Szemere Bertalan: Szépirodalmi dolgozatok és szónoklatok : A forradalom előtt és után (1870)

Szépirodalmi dolgozatok. Mária emlékezete

QC MÁRIA EMLÉKEZETE. (1840.) Ki Tokajnak magános hegyét messziről kékelleni látja, akár a hazaszerzés nagy ünnepe ragyogjon föl lelkében, akár a hires szőlővessző gerézdes lúgosaira emlékezzék : kedv és öröm gyúl annak keblében. Csak nekem emelkedik e hegy bús pyramisként, mely halott fölébe épült, és benne, mérföldek távolából is, egy alacsony sírnak magas és örökös emlékét csak én pillantom meg. Mert mellette szenvedett s most alatta nyugoszik Mária. Lélekben gyakran meglátogatom sírhalmát. S rajta, e határdombon, föld és menny közt, kibeszélhetlen kínok óráit élem. Nem porait járok én őrizni, azok a síréival nem sokára elválaszthatlanúl összevegyülnek, hanem elmegyek sírjára, azt hivén, hogy ott vagyok hozzá legközelebb. Oh bár csak átadhatnám rövid élete szomorú emlékezetét a jóknak; nem annyira ő érette óhajtom ezt, ki az erényt dicsőcsége nélkül szerété, mint magamért, mert bánkodónak nincs nagyobb vigasztalás annak tudásánál, hogy panaszai által a siratottnak emlékezete megörökíttetik.