Szemere Bertalan: Naplóm - 2. kötet (1869)

— <J0 — Otthon Dina a kormány ellen megnyerte azon ösz­szeget mit az én birtokomba fektetett, 5200 pftot, és annak kamatát 1850 óta. Anyám igénye is elismertetett, kinek apám adósa volt, ez 6000 pft., és kamata 1815 óta. Szemere Pali is átengedte Dinának a birtokot, nagy nehezen, mi sequestrálva volt, s miért Dina 1849 ota az árendát neki atyafiságosan fizette az agióval együtt. E birtokrészt 5000 pftért kapja meg Dina, és megér 8—10,000 pftot. Egy pört is nyertek Dina és testvérei gr. Wolkenstein ellen, miből Dinára 6000 pft. esik. E szerint Dina vagyona e pörök folytában (anyámét bele nem számitva) mintegy 16—18,000 pfttal szaporo­dott. Igaz, Palinak árendaképen, 1849 óta 3600 pftot fizettünk, és igy e pénz nekünk most csak visszafizettetik, s talán nem is egészen. Mind erre nagy szükségünk volna. Dina elhatározta ékszereit eladni. Fekszik benne 20—30,000 frank, s Dina beteges lévén, 1848 óta soha nem hordta. E tőke eddig heverhetett igy, de most nem nélküj.özhetjük, bár mi jó gazdák vagyunk mindketten, ennek is van határa, s kell gondolnunk a gyermekekre, kik nővén a kiadást öregbíteni fogják. Mint mindenben, Dina ebben is nemes­lelkünek mutatkozik. Jolán, ki nagy-anyja házát elhagyta, férjhez ment Balogh Zoltánhoz, ki Dr. Balogh fija, költő és festesz, de könnyüvérü ifjúnak mondatik lenni. Jolán ezt nekünk meg sem irta, kit mi itt öt évig neveltünk, s rá Dina sokat áldozott. Septemberben Hosszufalussy Ignácz közel atyámfia holt meg. Anyja testvére volt apámnak. Több gyerme­ket hágy maga után. Mintegy 59 éves volt. Mulatsá­gos költői lelkű ember, jó szivü, rosz gazda de szeren­csés, szives atyafi, azért én fölötte sajnálom. írtam nejé-

Next

/
Oldalképek
Tartalom