Szemere Bertalan: Naplóm - 2. kötet (1869)

— 131 — mittálni." Ez Ítélet tul sújtó volt. Klapka jó hazafi, ez igaz, de hiu mint egy leány, ingatag mint egy gyermek, mint katona bátor, mint vezér félénk, erélytelen, játéka környezetének, az országot s népét s ennek történetét nem ismeri, e részben tudatlan, német nevelést kapott; szóval gyönge jellem, de nem rosz ember. O és Teleki L. értekeztek Napóleon herczeggel, s valóban, Ausztria ellen folytattatván a háború, ok volt nemit reményleni, kivált ha az orosz csakugyan boszut akarna Austrián állani. De mit akar a császár, ez a fő kérdés. Ez a nagy Sphynx, ezt kell kitalálni. Május. Ezt én indirecte akartam megtudni. írtam april 30-án egy czikket „Et la Hongrie?" (És Magyarország?); május 3-án egy mást: „L'Autriche plaidant pour les libertés qu'elle a violées" (Ausztria, mint az általa megsértett szabadság szószólója); május 11-én egy harmadikat: „L'Autriche plaidant pour les nationalités qu'elle a opprimées" (Ausztria, mint az általa elnyomott nemzetiségek szószólója); és átadtam a Patrie-nak, majd a Constitutionnelnek, mely félhivatalos lapok a kormánytól függenek. Gondolám: ha felveszik, sőt ha ez értelemben irnak, akkor ez jele annak, hogy a császár hajlandó lesz valamit tenni értünk is. Szívesen fogadtak Laguerroniére és Amedée René, de mielőtt magasb helyen nem tudakozódnak, a magyar ügyet nem pendíthetik meg. Néhány nap múlva választ kapék, hogy nincs ideje e kérdésnek, sőt ez a napi, t. i. az olasz kérdés meg9*