Szemere Bertalan: Naplóm - 1. kötet (1869)

— 84 — nauhoz idézve . . . miért? hogy kisértgetik, nem birhatnák-e az elválásra? Ezt ő maga mondta Pesten egy leánynak, az megirta Berlinbe testvérének, az ide egy barátjának, az nekem megmondta. . . En nem csodálkozom ezen. Lord Holland ezt mondta a felsőházban: nincs oly alacsony tett, mit az osztrák kormány elkövetni képes nem volna. De e hir még is fájt. Ilyet Dinámnak csak merni előhozni, a leghűbb, a legszeretőbb, a legjobb nőnek. O mi sok nemei vannak a kínnak. Es mi sokféle hóhéra van az emberi testnek és léleknek! Még nyugtalanabbul vártam levelét. Elvégre tennap kaptam Londonon keresztül. írja, miért nem jöhet. Először mert nem eresztik; ha még ujolag sürgeti, ismét rendőri felvigyázat alá teszik. Másodszor, mert az osztály nem történt meg, s addig kijönni annyi mint az övét is elveszteni mind. Végre az utóbbi 4 hónapi lelki gyötrelem és testi szenvedés, és jelen állapota lehetlenné teszik az utazást . . . Majd május elején ... T. i. akkor kelhet fel gyermekágyából. De mintha valami tartózkodást vennék észre levelében. . . Biztat, nyugtat, de okot nem mond. . . Avagy csak nem mer irni? Vagy nem akar mindent elmondani? Igyekszem mások által megtudni a valót. Azt, hogy postán irjon nekem, megengedték, ha előbb tudatom vele direct hol vagyok. írtam azonnal. Az bajos dolog: egy levelet nőmnek és a rendőrségnek is irni. . . A viddiniekkel az történik a mit megjósoltam, eljővén onnan. Bizonyos hely tűzetik ki nekiek, alkalmasint Ázsiában, honnan eltávozniok nem szabad. Számkivetés szabadság nélkül a számkivetés helyén.