Szemere Bertalan: Naplóm - 1. kötet (1869)

— 123 — németül, és a formára nézve is van helyes tapintata. így dolgozgatunk; nekem azonban igen unalmas, annyiszor áltnézni müvemet, — nekem az ugy is csak foganzása­kor tetszik, azután undorodom tőle. Dinámnak csakugyan haza kell menni. Vagyoni ba­jai miatt talán maradhatott volna itt, Isten neki ha vala­miben megcsalatik is, a takarékosság helyre pótolja, de egészsége fontosabb. És az orvosok azt mondták, csak kénfürdő állithatja helyre, de erős, itt pedig oly erős csak a Pyrenée-k közt van, mi drága, mi messze van, mi rideg, unalmas hely; e szerint Badent választottuk, mert ott dolgait is elintézheti, ismerősök közt is leend, és egyúttal fürödni fog. Elvégre megérkezett az útlevél. Bachnak, a minis­ternek irt, ki lyánykorában ismerte, s ki most már némi szivességgel van iránta. És 24-én elutazott ő, Mimi, egy angol öreg keres­kedő társaságában, este 8-kor. Folyvást utaznak egész Drezdáig, csak ott fognak megpihenni; onnan pedig egyenesen Bécsbe mennek. Ez fáradságos ut! Es veszé­lyes mint minden gyorsaság. Isten szelleme őrködjék felettök. A párisi emigratio megfogyott, többen több felé mentek, és mennek naponkint. Kiutahiából is elbocsáttatott az internáltak legnagyobb része. Mészáros is. Csak Kossuth, Batthyány, Perczelék, Visoczky és egypár marasztaltatott ottan, alig ismeretesek neveikről. Az jut eszembe, mit Vörösmarty egyik balládhőse mond: „Ma (két) éve hon boldog valék." És azt kérdem a jövőtül: Mához évre hol leszünk ?

Next

/
Oldalképek
Tartalom