Szemere Bertalan: Levelek : 1849-1862 (1870)

— 181 — Ki nem mondhatom mi ellenállhatlan varázsszal vonzottak magukhoz e remek apróságok (mellettök talán ezerek fognak észrevétlenül elhaladni), melyekben oly szép a gondolat, s mely gondolatoknak megfelelő alakját a művész oly szerencsésen eltalálta. Pedig én a domborműveket nem igen kedvellem, igen a szobrokat, ezeket elébe teszem a képeknek. De a mit sem festészetben, sem szobrászatban nem szeretek, az mű, szép és érdekes alap-gondolat nélkül; ez bizony ruha, ember nélkül, vagy csak viaszbáb, öltöztetve fényes ruhába. Ilyenekre mondhatná aztán Phoedrus rókája: „O quanta species, sed cerebrum non habét." De térjünk vissza a keleti dóm alá, s induljunk végig menni, só't mondhatnók az út hosszúságát tekintve, végig utazni az épület nagy hajóján, mely a nyugoti dóm alá vezetend. Lemenve a lépcsőzeten, elsőben is jobbra s balra, két óriás nagyságú, 20—25 lábnyi magas candelabrum ragad csodálkozásra. Ez gyermekkar vastagságú köszörült kristály-prismákb ól a legtökéletesebb művészettel van gazdagon, de mégis egyszerűen alkotva. •Soha ily nagyot és szépet nem láttam, sőt ilyent képzelni sem tudtam. Ezerféle szint játszanak ezer darabjai, s midőn a nap fénye e két kristály-oszlopra süt, azt vélnéd, egy lángba borult szivárvány áll és ég előtted. Leérve az emelvényről, utunk mindkét oldalon az ipar és művészet remekei közt vezet el. Itt egy fekete nagy márvány-oroszlán, ezüst szinü gránit obeliszk, tengerparti világtoronynak forgó kristály kosára, roppant telescopok; ott a kohi-noori 1021/2 karátos, odább Déli csillag nevü 125 karátos gyémánt; az Viktória királyné tulajdona, s értéke 12.000,000 e. forint, ez Coster amsterdami kereskedő által van kiállítva, s értéke