Szemere Bertalan: Levelek : 1849-1862 (1870)

— 173 — volt százötvenezer lakosa, s gyártmánya sok, dísze, kéjelme semmi, csak azt hasonlítom a mostanihoz, s csodálnom kell, nem azt, hogy majd 500,000 lakosa van, hanem azt, hogy diszes épületekben, tágas utczákban, s kies parkokban, szóval az életet megszépítő kellemekben, mi sokkal nagyobb arányban meggazdagodott, sem mint lakosaiban. De egy város nagysága és szépsége sem növekedik oly óriás mértékben mint Londoné. Csakhogy e növekedés nem a mesterséges természetellenes centralisatió eredménye mint Párisé, mely nem saját, de az ország erejével táplálkozik; London a testvérek közt, kik közös gazdaságot űznek, — a legidősebb, s ha e szerint ő, mint elsőszülött, a legnagyobb termetű, legfeltűnőbben fejlődik is, saját arányaikban, a többi városok is vele egyenlően fejlődnek. S London ezen fejlődése most 1862-ben meglepi azokat is, kik azt már 1851-ben látták. Mint akkor e város magánál a kiállításnál is csodásb volt, ez most még inkább az eset. Akkor a kristály-palota ugy szólván a város nyugati részén volt. Akkor Kensington, Bayswater, Notting-hill, megannyi város előtti faluk valának, szántóföldek, mezők, veteményes kertek által elválasztvák a valódi várostól. íme most mindezek megannyi nagy városok, s gyönyörű épületeik szakadatlan lánczolata által a város valóságos részeivé lőnek. De ez még nem minden. Hasonló jelentékeny nagyobbodást és szépülést láthatunk a város peripheriájának minden darabkáján. Az utolsó népösszeirásból tudjuk, miként London népessége 1851-től 1861-ig 400,000-rel növekedett, mi évenként 40,000-nyi szaporodást mutat. E szaporodás maga sok nevezetes gyárvárosok, némely megyék, sőt bizonyos német fejedelemségek népességét felülhaladja. Kétség-