Szemere Bertalan: Levelek : 1849-1862 (1870)

— 133 — szítaná az embereket magától, kik nevét emlegetik, de elvével s politikájával homlokegyenest ellenkezőt művelnek. Bennök én egy más ember, egy más szellem incarnatióját bámulva látom, most 11 évi szenvedés s egy haza romlása a nemzetet annyiban kiábrándíthatta volna, azét látom, ki ellen Széchenyi egy próféta dühével s ihlettségével szónokolt. Es mit mondjak rólatok kormányférfiakról, kik bizony nem rózsa-, de tüske-ágyon ültök? Van programmotok, és ha van, ismeri azt a világ? Avagy helyzetetök gyönge oldala az volna, mi 1848-ban a mienk, s különösen a Batthyány Lajosé, a született státusemberéé volt, t. i. engedtük forrongani s harczra érlelődni a népet, mivel nem bírhattuk a dynastiába hátunkat megvetni? Ha ez az eset, akkor helyzetetök szánandó, s jobb lesz lemondani, mert sem magatoknak, sem hazátoknak nem fogtok használhatni. Annál örvendetesb, ha a dolog másképen van. Jól tudod, Ferdinánd névleg uralkodott, személyileg nem, e körülmény volt az oka, hogy mi 1848-ban országos tervezéseinkben semmi biztos alapra nem támaszkodhatánk. Ellenben Ferencz Józsefnek van mind belátása, mind akarata, a feladás csak az: őt arról, mi politikailag jó is, s törvényes tekintetben igazságos is, tökéletesen meggyőzni. E fontos hivatás a tietek, s ez az egyedül biztos ut. Bizonyosan ilyen személyes befolyások műve az oct. 20-ki leirat, mely Villa Franca után mindjárt kiadva okvetetlen megtermetté volna békés gyümölcseit, só't megtermetté volna később is, ha tisztán a régi alkotmány egyszerű visszaállítására szorítkozott volna, talán még azon esetben is, ha, kivéve a polgárok magán s politikai jogaira vonatkozó 1848-ki törvényeket, alapul az 1848-ik előtti állapot jelöltetik