Szemere Bertalan: Levelek : 1849-1862 (1870)

- 127 — hanem majd ezen, majd azon szelet, sorban a legellen­kezőbb szeleket követi. Szóval, e programm minden politikai programmok legszörnyűbb] e, miket a magyar kérdés megoldásául ajánlani lehetett. „Minden benne van, csak Magyaror­szág sajátságos helyzete van teljesen kifeledve belőle." „Egyik alapelve Magyarország: területi in­tegritásának felmondása." Nagy dolog, igen nagy. Fölállítván az általános szavazat elvét, lelép a histó­riai jog teréről, s a szabadelmü aristokratia helyett, mi magköve sajátságos alkotmányunknak, behozza a de­mocratiát, mely azt darabokra fogná apródonkint őrölni. Maga ez elég Magyarországot régi jelleméből örökre ki­vetkőztetni. Elvül állitja fel, hogy Magyarország önállólag lé­tezni képtelen. Sőt szövetségbe azt több, területileg apró, műveltségi]eg hátramaradt államokkal oly jogilag igazságtalan, politikailag hibás föltételek alatt akarja hozni, melyekben övék minden előny, mienk minden rövidség. Végre a nemzetiségeknek fejlődésre nem jogot, tért, szabadságot ád, miket azoknak alkotmányunk eddig is adott, bár elismerem, itt, részletben, többet lehet és kell tennünk; ő azoknak nem faji, de tisztán politikai horderejű szervezetet és főnököt tervez, vajdákat, hos­podárokat, valóságos nemzeti nagygyűléseket, melyek státust képezendnek a státusban, s okvetlenül separatis­mussá növik ki magokat, a szomszédban mindenütt lé­vén rokonaik, kik felé a centripeta erő által ellenáll­hatlan fognak nyomatni. Ezeknek alapos, logikai kifejtésére kérem önt. Egy lapocskát akartam irni, s ime lapokat irtam be. E pro­gramm oly borzasztólag hatott lelkemre, mint hat a mélység széditő örvénye arra, ki szélén áll s bele néz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom