Szemere Bertalan: Levelek : 1849-1862 (1870)

101 — emberek vadakká válnának, és nem csodálnám, ha is­tenekké válnának. Szavam ne lepjen meg, ha az élet­ben nem találkozunk, álmainkban talán, ha ott sem, gon­dolatainkban. Isten veled. En nem vagyok ugyan közel hozzád, de igen az én felem, kedves nőm, ki annyi szenvedés után kény­telen volt a badeni fürdőt használni, és le kell utaznia Párádra is. Szép volna, ha ott meglátogatnád, — egy­kor ugy sem akartad látni szebb év szebb napjaiban. Isten veled. Ha a föld tűrhetlenné lesz, két menedéke van az embernek: a családi öröm és a gondolatok világa. Erre emlékeztessen barátod emlékezete. Sz. B.

Next

/
Oldalképek
Tartalom