Suhayda János: Magyarország közjoga : tekintettel annak történeti kifejlődésére és az 1848-ki törvényekre (1861)

III. Könyv. Az ország lakosai

70 V. FEJEZET. A nemesi rendről. 75. §. Az ország nemessei. Miglen a karok és rendek csak 4 osztályzatra szakadtak, mindazok kik a közös nemesi előjogokkal bírtak az országban, ha a két első osztályhoz nem tar! óztak, a 3-dik osztályba soroztattak, de az 1848-ki törvények a) következtében ezen külön osztály a néppel össze olvasztatott, és kiváló közjogi érdekű jogai majdnem teljesen elenyésztek és igy most inkább történeti jelentőségűek. A magyar nemesség eredetéről azt mondhatjuk, hogy az az országéval egykorú; jogairól fennebb szóllottunk ; a) itt már csak a nemesség szerzési módjáról szólhmk. a) Fennebb 57. 58. §. 76. §. A nemesség szerzési módja. A nemesség szereztetik, azokat értve kik születés által még nem nemesek: királyi adomány, örökbefogadás és fiúsitás által, továbbá nemesi czimeres levél és hon fiúsitás által. A királyi adomány a nemesség megszerzésének legrégibb és legjelentősebb módja, annyiban is, amennyiben az által egyszersmind örökös nemesi birtok és birtokjog is adatott. Ez az u. n. „Donatio regi a," mintáz érdemek kitűnő jutalmazási módja. Erre nézve a törvény megkívánta mindenkor az érvényes kiváltságlevelet s azt, hogy honfinak adassék, és hogy a nemesi jószág örökös joggal adományoztassék. Törvényes formájára nézve megkívántatott, hogy a