Suhayda János: Magyarország közjoga : tekintettel annak történeti kifejlődésére és az 1848-ki törvényekre (1861)

III. Könyv. Az ország lakosai

60 szágon kivül van, a helytartóság a nádorra néz. Ugyanez az 1848. évi törvények szerint is áll, hol az akkori nádor személyének sérthetlensége, ő felségének az országbóli távollétében — a végrehajtó hatalom alkotmányszerü gyakorlatában — biztosíttatik. A királyi helytartóság eredete igen régi; annyi bizonyos, hogy ha a nevezet nem is, de maga e minőség már a 13-dik században megvolt, „Vicarius" helyettes, czim alatt, *) a midőn a királyok külföldre utazván vagy akadályozva levén, ilyeneket helyettesitettek. így II. András Jeruzsálembe menendő: Magyarországot János esztergomi érseknek, Dalmátiát Pontius, a templariusok mesterének gondjaira bizta. I. Mátyás, távol létére Dóczy Urbánt egri püspököt, már „Locumtenens" czim alatt helyettesitette. Ujabb időkben, az austriai ház ideje alatt a nádori hivatal hosszabb ideig, p. Nádasdy Tamás után 46 évig, betöltetlenül hagyatván, rendszerint „Locumtenens" helytartók neveztettek, a nádorihoz hasonló, de mindig a király akaratától feltételezett hatáskörrel; azon külömbséggel, hogy a törvénykezési ügyekre melléjök Pro palatínus ok adattak, ha a helytartók az egyházi rendből voltak, b) aj 1848: 3 t. cz. 2. 3. b) I. Ferd. Maxim, és Rudolf decretumai a törvénytárban. *) Zsigmond király 1416-ban a veszprémi káptalan részére „London"ból! kelt levelében Jánost esztergomi érseket Magyarországa generális vicáriusának nevezi. Katona Hist. Crit. 12 kötet. — Hist. Eccl. Zágráb. 158. 1. 65. §. A nádornak mint kir. helytartónak jogai. A nádor kir. helytartói tisztjénél fogva gyámja a kiskorú királynak; a) a magyar kir. helytartótanács és a hétszemélyes tábla rendes elnöke, b) Törvényes közbenjáró a király és nemzet között. Az 1848. évi 3. t. cz. által ebbeli helytartói méltósága a 2. és 3. §§-ban iratik körül. a) 1723: 2. 7. — 1723: 24. 97. b) lásd még 1485 : 1—1723 : 2. végső §. és 1723 : 7.