Suhayda János: Magyarország közjoga : tekintettel annak történeti kifejlődésére és az 1848-ki törvényekre (1861)

II. Könyv. A magyar király

32 28. §. A királyi-örökösnek koronázása előtti hatásköre. Abból, hogy a koronaőrökösnek magát megkoronáztatni törvényes kötelessége, még nem következik, hogy koronázása előtt királyi jogokat nem gyakorolhat ; mert a meghatározott öröklési rend szerint a birodalom egyéb részeiben elődje elhunytával azonnal átveszi tettleg a főhatalmat ; Magyarországban szinte azonnal őt illeti a főhatalom, csak hogy annak kiegészitéseül egyszersmind a koronázás is megkívántatván: addigis, miglen ez bekövetkeznék, előgondoskodásúl a törvény világosan kimondja a) hogy mindent tehet és intézkedhetik a mi az alkotmányos kormányzás ügyeihez tartozik, és őt a király iránti hűség és engedelmesség joga a nemzet részéről teljes mértékben megilleti. a) 1723. 2. §. 2. t 29. §. Vájjon? és mennyiben nyer a királyi hatalom a koronázási szertartások által? A fennebb mondottakból azt állíthatná valaki, valamint akadtak is ilyenek, hogy a trónörökös már koronázása előtt is a legfőbb hatalmat teljes mértékben birja; azonban tévedne; mert a törvények hozásának, eltörlésének és hiteles magyarázatának joga csak a törvényesen megkoronázott királyt illeti közösen az ország karai és rendéivel, a) kiváltságokat csak törvényes koronás fejedelem adhat b) s a főhatalom teljes és törvényes mértékbeni gyakorlatára a törvényes módon végbement koronázás megkívántatik, a mint ezt az országgyűlések világosan kimondták, c) d) a) b) 1791. 12. c) 1791. 2. d) 1741. 4. és 5. 30. §. A törvényes koronázáshoz mindenkor az ország koronája kivántatott meg. és nem ok nélkül. A koronázásnak törvényesnek vagy is a törvénynek megfelelőnek kell lennie; ilyen pedig akkor lészen, ha az