Suhayda János: Magyarország közjoga : tekintettel annak történeti kifejlődésére és az 1848-ki törvényekre (1861)

I. Könyv. Magyarország területéről

14 3. §• Magyarország kapcsolt részei. A tulajdonképeni Magyarország időjártával más kerületek hozzájárulásával gyarapodott, ugy hogy Tót, Horvát, és Dalmátországon kivül még Ráma vagy Bosnia, Servia, Bulgária, Galliczia és Lodomeria, Moldva és Oláhország majd fegyver, majd szövetség utján hozzá csatol;attak, és a 16-dik századtól fogva ritkán „meghódított" hanem „kapcsolt" részeknek neveztetnek; noha közülök némelyekre a magyarországi szerkezet kiterjedt, némelyek pedig csupán pártfogási viszonyba jöttek Magyarországgal és a 16-dik századig majd hóditott majd kapcsolt részeknek mondattak. Jelenleg azonban a kapcsolt részek alatt csak Horvát és Tótország értetnek, melyek szinte magyar törvények által igazgattatnak. Feladatunk csak Magyarország és kapcsolt részeire terjed; a többi hajdan a magyar koronától függő tartományokról is, az azokhozi jogfentartás mellett emlékezni fogunk. 4. §. A keleti Tótország, (Slavonia). A keleti Tótország, mely a Szerémséget is befoglalva jelenleg alsó Tótországnak vagy Slavoniának hivatik, régi időkben királyaink testvérei, vagy fiai által „Ducatus-vezérség" elnevezés alatt biratott, és I.Mátyás ideje előtt a törvények és kir. diplomák bevezetésében nem jelenkezik. 5. §. Horvátország. Horvátországot Magyarországhoz sz. László királyunk kapcsolta, Lucius iró szerint a) 1091-ben, miután Horvátország honi királyai kihalván, az ország józanabb nagyai sz. Lászlót hitták meg a zavarok megszüntetésére, ki is ott hadseregével megjelenvén, és csendet eszközölvén, királynak üdvözölietett, és Horvátországot Almosnak, onokájának