Suhayda János: Magyarország közjoga : tekintettel annak történeti kifejlődésére és az 1848-ki törvényekre (1861)

Tartalom

5 továbbá a törvények, statútumok, kiváltságok, végzemények (Decretumok) és rendeletek, végre az ország szokásai. VI. Saját kútfőink. A. Alaptörvények, különösen 1) az aranybulla. Alaptörvényeink közé sorozzák némelyek a Béla névtelen jegyzője által fentartott V főpontokat (l. IV.) ez azonban legfölebb csak tartalmára, de nem alakjára nézve állhat, miuián az utóbbiak az ő, csak mint történetíró munkája és az egész csak történeti jelentőséggel bir. — Azonban mind tartalma, mind alakjára nézve saját alaptörvényeink közt a legrégibb és legelső II. András arany bullája vagy is szabadságlevele 1222-dik évről;, mely 31. czikkre oszlik, és függő arany pecséttel volt ellátva, ahonnét elnevezését is nyerte; ez a közjog különféle tárgyait foglalja magában, a király és ország közmegegyezésével adatott ki, bár hét eredeti példányban, azonban egyiket sem bírjak; annak megtartását utóbbi királyaink majd eskü nélkül, majd eskü alatt fogadták a legújabb időkig, a mint a koronázási hitlevelek tanúsítják. Hogy pedig az arany bulla valósággal országgyűlési végzemény, kitetszik magából annak szerkezetéből sőt Verbőczy I. 9. 6. §-ból, bol „Decretum"ként említtetik. VII. 2.) A koronázási hitlevelek. Koronázási hitlevélnek mondatik azon ünnepélyes oklevél, melyet a magyar király koronázása alkalmával esküvel és a királyi pecséttel megerősitve a Karok és Ben-