Suhayda János: Magyarország közjoga : tekintettel annak történeti kifejlődésére és az 1848-ki törvényekre (1861)

V. Könyv. Az ország kormányzása

191 7. §. Az érsekek, püspökök, prépostok és apátoknak és az ország zászlósainak kinevezése, a kegyelmezés jogainak gyakorlata, a nemességnek, ezimeknek és rendeknek osztása, mindig az illető felelős magyar minister ellenjegyzése mellett, egyenesen ő felségét illeti. 8. §. A magyar hadseregnek az ország határain kívüli alkalmazását nemkülönben a katonai hivaíalokrai kinevezéseket szintúgy ő felsége fogja a 13. §. szerint folyvást királyi személye körül leendő felelős magvar minister ellenjegyzése mellett elhatározni. 9. §. Azon tárgyak, melyek a 6-ik §-ban emhtett kormány-testületek által végelhatározás végett ő felségéhez szoktak fölterjesztetni, kivéve a 7. és 8. §-ban kijelölteket, ő felségének az országbóli távollétében a ministerium által a nádor s királyi helytartó elhatározása alá terjesztendők. 10. §. A ministerium áll egy elnökből, és ha ez maga tárczát nem vállal, kívüle még 8 ministerből. 11. §. A ministerelnököt ő felségének az országbóli távollétében a nádor s királyi helytartó ő felségének jóváhagyásával nevezi. 12. §. Ministertársait legfelsőbb megerősítés végett az elnök teszi javaslatba. 13. §. A ministerek egyike folyvást ő felségének személye körül lesz, s mindazon viszonyokba, melyek a hazát az örökös tartoinánvokkal közösen érdeklik, befolyván, azokban az országot felelősség mellett képviseli. 14. §. A ministeriumnak, azon tagján kívül, mely a felség személye körül a 13. §-ban emiitett ügyekre ügyelend, következő osztályai lesznek : a) Bélügyek, b) Országos pénzügy. c) Közmunka kereskedési és eszközök, hajózás. d) Földmivelés, ipar és kereskedés. e) Vallás és közoktatás. f) Igazságszolgáltatás és kegyelem : és g) Honvédelem osztályai. 15. §. Mindegyik osztálynak, valamint az ahhoz tar-