Suhayda János: Magyarország közjoga : tekintettel annak történeti kifejlődésére és az 1848-ki törvényekre (1861)

V. Könyv. Az ország kormányzása

169 mikről fennebb szóllottunk. Végre magánosok folyamodásaik, és az örök emlékül megtartandó vagy a jogok fentartására szolgáló okmányok tárgyalása eszközöltetett. Némely ügynemekre állandó küldöttségek léteztek, mint a gazdasági és árvaügyekben, néha pedig bizonyos ügyekre a közgyűlésből tudósítás kötelességével megbizott küldöttségek, deputatiók neveztettek. A határozat szavazat többség „utján hozatott, a jegyzőkönyvek pedig a főispán utján O Felségéhez felterjesztettek, g) a) 1.160. §. — b) 1435. 7. — c) 1723. 56. - 1729. 15. — d) 1625. 62. — 1723. 7. — e) 1715. 79. f) 1723. 63. — g) Gf. Czir. 683—692 §. Változtatása ideiglen az 1848. 16. törvényczikben. Figyelembe jön az 1844. 5. t. cz. a hivatalképességre nézve. — 1. Megye rendszer hajdan és most. if. Palugyay Imre 4. köt. 1847. 163. §. A Főispán hatásköre. A megyei hatóságnak feje és kormányzója a főispán, a) ki a hatáskörébe eső ügyeket a királyi tekintélynél fogva intézi. E hivatal alkotmányunkkal egykorú, és királyi kinevezéstől függ; és a kinevezett főispánt a kinevezési diploma kézbesitése után a királyi biztos régóta ünnepélyes szertartásokkal ülteti be székébe. Esküjét a törvényes forma szerint b) a megye közgyűlésén teszi le, habár örökös is. Az örökös főispánság kiskorúra esvén, helyettes neveztetik a kiskorúság idejére a király által : úgy szinte, ha a főispán elaggott koránál fogva szolgálni nem képes. E hivatal bár életfogytiglani, de a főispán nagy vétség esetében, mely felett határozni a királyt illeti, hivatalától el is mozdítható, c) Hatáskörét az 1768-i utasitás foglalja magában. Általában pedig a törvény szavai szerint d) minden köz politicai, és igazságszolgáltatási ügyek fő gondja a főispánra néz. Az igazságszolgáltatás tekintetében különösen azonfelül, hogy a megyei törvényszéki elnökség joga és köteles-