Suhayda János: Magyarország közjoga : tekintettel annak történeti kifejlődésére és az 1848-ki törvényekre (1861)

V. Könyv. Az ország kormányzása

165 E hatáskörét I. Ferencz császár és királynak 1801. Decemb. 31-én kiadott utasítása „Instructio" legvilágosabban megírja; — a melyből egyszersmind az is kitűnik, hogy a cancellariát, kir. kincstárt, a bíróságok és a katonai parancsnokságot illető ügyeket kivéve, minden egyébb közigazgatási tárgyak feletti gondoskodás, őrködés e kormányszéket illeti. Különösen ide tartozik: I. Az adó ügy, a rendes katonaság ellátása, elhelyezése. II. A királynak az egyházak, és a különféle vallások körüli jogai. III. A köznevelés és oktatás. IV. Az alapítványok, közintézetek felsőbb igazgatása. V. Az egészség-, sajtó- és rendőrségi ügyek. VI. A kereskedési, közgazdásza ti és közlekedés ügye; s az erdők fentartására való felügyelet. VII. A Posta és árva ügyek feletti fő felvigyázat. VIII. Nemesség igazolása. IX. Az úrbéri ügyek.— Mindezek és hasonlók iránti intézkedésekben a magyar kir. helytartó-tanács mint az országgyűlési szentesitvények életbeléptetésére hivatott kormányszék, az ország törvényeihez van kötve; i) épen úgy, mint maga a Felség is legfőbb végrehajtó hatalma gyakorlatában; és ha netán e részről a törvények sértetnének, joga sőt kötelessége a helytartó-tanácsnak ennek ellenében hatályos eloterjesztvényeket tenni, k) szükség esetében nádori közbenjáráshoz is folyamodni. 1) Mindezek nem használván, e legfelsőbb határozatokat ellenszegülés nélkül végrehajtani köteles. Személyzete: 22 tanácsos az egyházi, mágnási, és nemesi rendből és több titoknokok. Elnöke a nádor vagy helytartó, m) annak távollétében az országbíró vagy tárnok, vagy ha ez nem lehetne jelen, a rangban utána következő, vagy legidősb világi tanácsos. Székhelye előbb Pozsony volt, utóbb Buda lett. Ehhez járult utóbb az u. n. tanulmányi bizottmány „Studiorum Commissio" és a könyvvizsgáló hivatal, n) a) Sz. Istv. D. L. 1. C. 7. b) 1485. 10. - c) 1518. 39.