Suhayda János: Magyarország közjoga : tekintettel annak történeti kifejlődésére és az 1848-ki törvényekre (1861)

IV. Könyv. A felségi jogokról

157 XVIII. FEJEZET. A külkormányzati jogok. 156. §. A külügyek kormányzása. Különösen a követségi jog. A külhonnal, külnemzetekkeli jogviszonyok, nemzetközi jogviszonyok, minden országnak gondját nagy mértékben igénylik. — E viszonyok a követségek, szövetségek, ahad és béke joga szerint intéztetnek. E külügyi jog Magyaországban még külön állott, de a sanctio pragmatica óta a királyt, illetőleg a birodalom fejét illeti, és a magyarországi érdekek e nemben a birodalom érdekeivel közösen kezeltetnek. A követségi jog országunk eleje óta a királyt illette, tanúsítja ezt a történet, valamint a számos törvények; a) sőt sürgettetett már a birodalomhoz lett szorosabb öszszeköttetés óta, hogy a török portánál a császári követ mellé született magyar is, a magyar tanácstóli „instructió • val" a magyar érdekek kép viselésére a császári követével egyenlő tekintélylyel küldessék; továbbá: valahányszor Törökországból követ érkeznék, vagy küldetnék oda, ez a nádornak eleve bejelentessék. Részletei e jognak : A külhatalmak, melyekhez követ küldendő; a követ rangjának, fizetésének meghatározása ; végre a követeknek adandó általános, és a felmerülő esetek szerinti különös, de mindenkor gondosan titkos utasitások. b) A szövetségek, szerződések megkötésére nézve, a mennyiben Magyarországot külön érdeklik, mindenkor a magyar tanács, fontosabb ügyekben pedig az előkelő nagyok tanácsa is törvény szerint kiköttetett, c) Azonban, hogy az országgyűlés tárgya legyen, soha nem kívántatott.