Suhayda János: Magyarország közjoga : tekintettel annak történeti kifejlődésére és az 1848-ki törvényekre (1861)

IV. Könyv. A felségi jogokról

146 1655: 3. — 1659: 1. — 1681: 66. — 1741: 59. e) olvasható erre nézve Fényes id. munkája 1. R 64. §. t) 1848 : 22 t. cz. g) Több az 1514: 57. — 1498: 18. 1. §. XIII. FEJEZET. A nemesi felkelésről. 141. §. A nemesi felkelés, — és nemei. A nemességnek rang különbség nélkül — ha az ország bátorsága úgyhozta magával — katonáskodása, illetőleg felkelése „Insurrectio," egyike vala a nemesi kitűnő jogok egyszersmind kötelességeknek. Erre látszik mutatni szent István, a) valamint András is az arany bullában; b) és ezért mondja Verbőczy is, hogy a nemesek mindenféle adózástól mentek, csak az ország védelmére katonáskodni tartoznak, c) A mennyiben az egész ország fegyverre szóllíttatott, „általános: generális" ha annak csak egy része, „particularis: részletes" volt. Abanderialis abauderiatusok seregeiből ,a személyes a nemesekből személyesen, d) a portális a jobbágyi porták szerint méretett ki. a) I. k. 4. fej. b) 1222: 7. c) I R. Cs. czim. d) 1809-ben, ekkor minden nemesi családból 1. személyesen tartozott felkelni, ügy hogy csekély kivétellel helyettesítés sem engedtetett meg. 142. §. A Bandériumok. Bandériumok zászlóaljak: a „Banderia, zászló" szótól neveztettek el. Ily zászlóaljaik voltak a királynak, királynénak, és kir. hivatalnokoknak, a főpapoknak, világi főuraknak, a honnét az elnevezés: „zászlós úr" származik, a) A Bandériumokra okul szolgált a várkatonáknak és azok fentartására szolgáló alapnak csökkenése • azért a főb-