Suhayda János: Magyarország közjoga : tekintettel annak történeti kifejlődésére és az 1848-ki törvényekre (1861)

IV. Könyv. A felségi jogokról

133 IX. FEJEZET A király jogai a vallási ügy körül. 129. §. E jogok alapja, és tárgyai. A királynak a vallás ügye körüli felségi jogai "Jura circa Sacra" a főfelvigyázati jogából erednek. Alapjok ugyan az. mely a főjogé. melyből származnak, t. i. hogy a vallás ügye a közjóval, magánosok jogos érdekeikkel, és a törvényekkel ellenkezésbe ne jöjjön. E jog átalában az országban és kapcsolt részekben divatozó mindennemű vallásfelekezetek vallási ügyére kiterjed; azonban mindig csak a törvények értelmében, és az azok által kiszabott korlátokon belül gyakorolható. Hogy e jog a királyt országunk első zsengéje óta illette, és hogy a jogot királyaink mindenkor gyakorolták, törvényeink és történetünk bőven tanusítja. a) E jog magában foglalja I. A kü1fegye1emrei felgye1eti jogot. II. Az ajtatos alapítványokra. III. A birtokszerzést tiltó törvényekre. IV. A különböző vallásfelekezetek törvényes szabadságára való felvigyázati jogot általában. Különösen pedig a romai és görög katholika és nem egyesült egyházban, és az evange1ika egyházban. Ezekről egyenkint, és pedig: I. A külfegyelemrei felügyeleti jognál fogva a király a törvényesen elfogadott vallásfelekezeteknek szabadon tartható gyülekezeteikre, zsinataikra ha szükségesnek látja biztost küldhet, ki ott a külrendre felügyel ugvan, de a tanácskozmányokra befolyást nem gyakorolhat. Az ilykép hozott határozatok királyi jóváhagyás nélkül erőre nem emelkedhetnek, mi főleg a nem katholika