Suhayda János: Magyarország közjoga : tekintettel annak történeti kifejlődésére és az 1848-ki törvényekre (1861)

IV. Könyv. A felségi jogokról

110 szavazó nevét feljegyzendi, és a szavazatokat összeszámitandja. Minden nyilvánosan történik. A megkezdett szavazás pedig mindaddig, mig magát szavazó jelenti, félbeszakasztás nélkül folytatandó. (31—33. §.) Ha a szavazás bevégeztével a szavazóknak általános többsége egy egyén mellett nyilatkozik, az megválasztott országgyűlési követnek azonnal kijelentetik. (34. §.) Ha a szavazóknak átalános többségét azok közül, kikre a szavazás történt egyik sem nyerné el, azon két egyén felett, kik aránylag legtöbb szavazatot nyertek, ujabb szavazás történik, és ha ez a szavazók sokasága miatt az első szavazással egy napon nem végeztethetnék be, a következő napon fog megkezdetni, s minden esetre egyfolytában befejeztetni; és ezen szavazás folytán azon egyén, ki a többséget megnyeri, megválasztott országgyűlési követnek azonnak kijelentetik. (35—37. §.) A választók összeirása egyik hiteles példányának a választás alkalmával a szavazat-szedő küldöttség kezeinél kell lenni. Kiki csak személyesen szavazhat. Semminemű fegyverrel megjelenni nem szabad sem az összeírásnál, sem a választásnál. (38. 39. 40. §.) Az összeiró s szavazat-szedő küldöttségek tagjai a törvény, és nemzeti becsület oltalma alatt állanak; a rajtok elkövetett bármely sérelmek bűnvádi eljárás mellett a vétséghez aránylag lesznek megfenyitendők. A jó rend fentartására pedig mind az összeírásnál mind pedig a szavazásnál az elnök ügyelend, ki szükség esetében fegyveres erővel is rendelkezhetik. (41, 42. §.) A választás folyamáról vezetett rendes jegyzőkönyv a választás befejezésével, az elnök, jegyző és a küldöttségnek legalább két tagja által 3 példányban aláiratik, egyikét a megválasztott követ azonnal megkapja, a mely neki egyszersmind megbizó-levél gyanánt szolgál, a másik kettő átküldetik a központi választmánynak, egyikét a levéltárbani fentartás, másikát a belügyministernek leendő átküldés végett. (43. 44. §.)