Suhayda János: Magyarország közjoga : tekintettel annak történeti kifejlődésére és az 1848-ki törvényekre (1861)
IV. Könyv. A felségi jogokról
101 ségtelenség, csempészkedés. rablás, gyilkolás és gyújtogatás miatt fenyiték alatt nem levő lakosai, a nőket kivéve, törvényesen bevett valláskülömbség nélkül. 2- or. Kik szabad királyi városokban, vagy rendezett tanácscsal ellátott községekben 300 e. ft. értékű házat, vagy földet, egyébb községekben pedig eddigi úrbéri értelemben V* telket, vagy ezzel hasonló kiterjedésű birtokot kizáró tulajdonul, vagy hitveseikkel s illetőleg kiskorú gyermekeikkel közösen birnak. 3- or. Kik mint kézművesek, kereskedők, gyárosok telepedve vannak, ha tulajdon műhelylyel, vagy kereskedési teleppel vagy gyárral birnak, s ha kézművesek, folytonosan legalább egy segéddel dolgoznak. 4- er. Kik habár a fenebbi osztályokba nem esnek is, saját földbirtokukból vagy tőkéjükből eredő 100 e. forint évenkinti állandó s biztos jövedelmet kimutatni képesek. 5- ör. Jövedelmükre való tekintet nélkül a tudorok, sebészek, ügyvédek, mérnökök, akadémiai művészek, tanárok, a magyar tudóstársaság tagjai, gyógyszerészek, lelkészek, segéd-lelkészek, községi jegyzők és iskolatanitók, azon választó-kerületben, melyben állandó lakásuk van. 6- or. Kik eddig városi polgárok voltak, ha a fennebbi pontokban leirt képességgel nem birnak is, (2. §.) Választhatók: Választhatók mindazok, kik választók, ha éltök 24-ik évét betöltötték, és a törvény azon rendeletének, miszerint a törvényhozási nyelv egyedül a magyar, megfelelni képesek. (3. §) A követ küldés végett az ország választó-kerületekre osztatik fel, mely ebbeli felosztás azonban a megyék, kerületek, és szabad kir. városok törvényhatósági területére, önállására nézve semmi változtatást nem okoz.(4. §.) Az ezen alapon megalakított képviselőház, Erdélyt ide nem értve, 377 követből fog állani, kik mindnyájan egyenlő szavazattal birandnak, és ugy a népszám, mint területi s közgazdászati tekintetek alapjára tett aránylagos felosztással, következőleg választatnak:
