Suhayda János: Magyarország közjoga : tekintettel annak történeti kifejlődésére és az 1848-ki törvényekre (1861)

IV. Könyv. A felségi jogokról

97 c) erre nézve törvény is találtatik, mely azonban csakhamar megszorittatott. d) Az országgyűlés tehát eleve a főpapok, mágnások é s nemességből állott; ezekhez járultak időszerint a szabad királyi városok és némely községek; majd személyes majd képviseleti joggal. Az 1608. 1. t. cz. ezt világosan kimondotta, egyszersmind az országnagy oknak, illetőleg a főzászlósoknak meghivását ujjolag megerősíti . az őket megillető ülés és szavazati joggal a régi szokás alapjain, és meghatározza kik tartoznak közülök a főrendek, kik pedig a rendek táblájához. a) 1715. 30.—1723. 123. 124 b) 1435. 1439. 1464 —1474. 1478.—1481.—1486. - 1495.—1498. évi országgyűlési végzemények élőbeszédei, e) 1495. 26. d) 1498. 1. 101. §. Az országgyűlést összehivni és feloszlatni, valamint helyét és határidejét kitűzni, a király kirekesztő joga. Az országgyűlést összehivni, elhalasztani a szükséghez képest, valamint feloszlatni, a király kirekesztő jogai közé tartozik. Es ha bár a történet azt tanúsítja, hogy királynék, özvegy királynők, a király helvettesei, gubernátorok vagy nádor hivott össze országgyűlést, a) most azonban az csak a király nevében és parancsából hivathatik össze; mert azon országgyűlések, melyek ennek mellőzésével hivattak össze, b) később a királyok által vagy érvénytelenítettek, vagy önmagukban illyenekké váltak. Végre a mi régente az országbíró és tárnok összehívási jogára nézve intéztetett, c) eddig soha szokásba nem lépett. Az országgyűlés helyét és határidejét is a király határozza meg, nem állván ellen, hogy a törvényekben majd Pozsony d) majd Buda tűzetik ki. e) az országgyűlések Hollós Mátyás alatt évenkint f) II. Ulászló alatt minden 3. évben tartatni rendeltettek.g)I.Ferdinánd az évenkintit visszaállította, h) de L Leopold a 3. évre visszament, mit később Magyarorsz. közjoga. 7