Suhayda János: Magyarország közjoga : tekintettel annak történeti kifejlődésére és az 1848-ki törvényekre (1861)

IV. Könyv. A felségi jogokról

91 93. §. A pecsétek anyagja. Az anyag, melyre a pecsét nyomatik,honunkban régi idők óta —az aranybulla kivételével — fehérviasz volt. Zsigmond ideje óta veres viasz lett, és azzal mások csak engedély vagy kiváltságnál fogva élhettek, a) a) Schvartner. „Intra in artem diplom." 2. kiad.II. R. 4. fej. 110. és kö. §§. Pray Analect. III. R. 125. és köv. 1. V. László kir. okleveleié. — gr, Cziráky 339. §. 94. §. A király székhelye. A magyar királyoknak hajdan állandó lakásuk sokáig nem volt. Szent István királyunk az irók szerint eleve leginkább Esztergámban lakott, később Székes-Fehérváron, az anjoui házból származott királyaink Visegrádon, I. Lajostól kezdve pedig a mohácsi szerencsétlen ütközetig Budán laktak. Jelenlegi lakásuk Bécs, ámbár a királynak az országbani lakásáról világos törvényeink vannak, a) a) 1439. 2. Rex in Hungária habitet. 1492. 5. Rex majori parte in Hungária maneat. 1546. 18. Kex maiori parte in Hungária resideat. 1548. 22. Rex in regno maneat. 1550. 4. 6. — 1563. 3. — 1567. 46. — 1608. 18. Rex in Regno habitet, si diutius et longius abesset, Palatino tradat potestatem Regiam. 1723.8. Rex in Regno resideat. 1792. 5. Fényes id. m. 34. §. — Maria Therezia az ország ebbéli óhajtására Budán 1749-ben fényes királyi palotát épittetett azon a helyen, a hol régenten állott. 95. §. A királyi udvar. Egyébb tiszteleti jelek. Azokon felül, mikről fennebb a 71.§-nál emlékeztünk, a királyi udvarhoz Magyarország részéről tartoznak a királyi magyar testőrök (gárdisták) Mária Therezia által 1760-ik évben felállitva.