Suhayda János: A magyar polgári anyagi magánjog rendszere az országbírói értekezlet által megállapított szabályokhoz és azóta a legújabb időig hozott törvényekhez alkalmazva (1874)
I. Általános rész
74 zálogos fekvőjavak. Sőt ingatlanok ingatlanoknak tartozékai is, mint a jobbágyi külső földek a beltelek tartozékai voltak. — Végül a vadászati jog is a földtulajdonnak elválaszthatatlan tartozéka. A tartozékra nézve főelvül áll, hogy rendszerint a tartozék a főtárgyat követi. Tartozék alatt értetik még a dolognak minden haszna és terhe. Haszon alá esnek a kamatok, az álló, függő vagy elválasztott, beszedett, begyűjtött termés. De sokszor az elmaradt, megszűnt hasznok felett is fordul a kérdés: p. o. a javak visszaadásánál. Rendes haszon, a mi rendes körülményekben várható ; rendkivüli, a mely kivételes körülmények és idők eredménye. A jogviszonyokban azonban csak az előbbi vehető figyelembe. Költségeknél pedig megkülönböztetjük a szükségeseket, melyek nélkül a jószág elveszett vagy értékében tetemesen csökkent volna, a hasznosokat, melyek ugyan mulhatlanul nem szükségesek, de hasznukat tagadni nem lehet, p. o. a telek felárkolása, keritése; kéj elméseket, melyek csak mulatságra szánvák c). II. Az ingók vagy olyanok, melyek más hasonlókkal pótolhatók, vagy olyanok, melyek nem pótolhatók; az első rendűek azok, melyek bizonyos nem- vagy fajból valók és számra nézve is azon nem- vagy fajból pótolhatók p. o. szarvas marha, birka, termék; a másodrendűek a nemből és fajból nem, csak értékben pótolhatók: mint egyes kitűnő paripák, vagy különös ingóságok, p. o. kép, szobor d). Továbbá elhasználható és elhasználhatlan dolgok, az előbbiek használat által elenyésznek, de helyöket más ugyanazon nemből pótolhatja, p. o. gabona pénz. Elhasználhatlanok pedig p. o. gép, gazdasági eszköz, kocsi, stb. ej. III. Osztható vagy oszthatlanok legközelebb természetűk szerint, a mennyiben a felosztás kár nélkül megeshetik. De vannak törvény szerint oszthatlanok, habár természettől a felosztást megtűrnék; ilyenek f), a városi házak, telekkönyvi testek g), szolgalmak, családi hitbizományok h). aj A tüz-jégkárbiztositási összeg a fekvöség tulajdonosát, illetőleg a zálogjoggal biró hitelezőket. Polg. tvkez. rendt. 447. §. — bj Kir. leirat 1863. jun. 24-ről. Fenálló erdőrész, ha a végrehajtás ingatlanokra nem kéretett, le nem foglalható. Hszem. tábla 538. 1866. — De a turnus szerinti vágás alá tartozó bár le nem vágott fa ingónak tekintetik ; és annak más foglaltató részére birói árverés utján leendő eladatását a bekeblezett jelzálogos hitelező nem gátolhatja. — Döntvény 3216. 1866. — cj 94. 84. 88. 108. 208. 212. és köv. §§-okban. — Rendes haszon p. o. 1840 : 10. 2. §§. — dj P. o. alább 207. 208. §§. — ej Alább 241. 249. §§. - fj Ilyenek voltak a jobbágytelki állományok alább 156. §. — gj 1836: 15. 17. §§. Tkkvi pat. 55. §. — hj Alább 198. 382. §§.
