Suhayda János: A magyar polgári anyagi magánjog rendszere az országbírói értekezlet által megállapított szabályokhoz és azóta a legújabb időig hozott törvényekhez alkalmazva (1874)
I. Általános rész
69 55. §. Káptalanok és szerzetes rendek. A káptalanok — akár székesek, vagy is püspök mellett, akár társasok, külön prépost alatt, p. o. pozsoni, nagyszombati stb. — és szerzetes rendek, a mennyiben szinte jószágokat birnak, jogvisszonyokba lépnek, jogilag képzelt személyeknek tekintendők. — Minden káptalan és szerzetesrend, illetőleg kolostor nagyobb hatalmaskodás vagy bármely közösen elkövetett vétség miatt testületként mint egyes nemes egy büntetésben marasztaltatik a), egyes egyének pedig javadalmi jövedelmeikből kötelesek a sértettnek elégtételt szolgáltatni b). A szerzetes rendek c) kir. rendeletek cl) szerint senkit 21 éves kora előtt örökfogadásra nem bocsáthatnak e), és pedig a jószággal biró szerzetesek 3000 frt, az alamizsnából élők a legközelebbi alamizsna gyűjtés elvesztése alatt, és az ujoncz tartozik a fogadás felbontásával a szerzetből kilépni, a fenkitüzött kor előtt abba vissza nem léphetvén. Ismétlés esetében a vétkes elöljárónak az országbóli kiűzetése és a klastrom eltörlése kövétkezhetik. Az egyes szerzetes tagok irányában továbbá a szerzetes rendek szinten korlátozvák, mert a szerzetes rend csak akkor foglalhatja el azt, mit a szerzetbe lépő magával hozott, vagy később kapott, ha az a fogadástétel ntán halt meg; mert ha az előtt kilép, őtet, ha pedig meghal, rokonait illeti. A szerzet továbbá egyes belépő tagtól bármily vagyonra vagy értékre irányzott Ígéretet kir. engedelem nélkül el nem fogadhat. — Szerzetesnek 200 forinton felül életdíjat (vitalitium) alapítani nem lehet, és ennek tökéjét sem veheti át maga a szerzet, hanem valamely közintézetbe adandó, hogy a szerzetes halála után rokonainak maradjon. Ugyanez áll örök misék, vagy örök alamizsnák alapítására nézve is. Ingatlan vagyonnal biró szerzet gyárakat állithat és árúszerzési kötéseket köthet f). Az egyes szerzeteseknek, a mennyiben jószágbirhatási joggal nem birnak, és alamizsnából élnek, semminemű pénzbeli kötelezéseket érvényesen vállalni nem lehet. Egyéb megszorításaik végrendelet és öröklés tekintetében figyelemmel arra, a mint jószágbirhatási joggal felmházvák vagy nem, illető helyökön alább fognak előfordulni; g) itt még csak azt jegyezzük meg, hogy a szerzetesek átalában a szerzést tiltó törvények alatt állnak li). a) II. 40. — b) II. 47. — c) A szerzetekre nézve törvényeink, majd kir. rendeletek intézkednek. Törvényeink szerint szerzeteseket az országba behozni csak kir. engedelem mellett lehet (1715. 102.), de a múlt században többek elfogadása a törvényczikkekbe is bevétetett, (1715 : 142. 1723 : 96. 1729 :
