Suhayda János: A magyar polgári anyagi magánjog rendszere az országbírói értekezlet által megállapított szabályokhoz és azóta a legújabb időig hozott törvényekhez alkalmazva (1874)

I. Általános rész

46 melyet az országbirói értekezlet is az I. 20. §-ban ideiglenesen elfogadott, bárminemű fekvőjavak szerzésében a honosulás vagy belföldiség hiánya miatt jövendőben senki sem gátoltathatik." — ej 1715 : 99. 1741. 29. Kivételek: a bányászatnál és a katonaságnál, hol idegenek is alkalmazhatók, de a törvény szerint csak alkalmas hazafiak nem létében ! 1792 : 8. 9. A kereskedésben a fenálló szerződéseket követjük 1715 : 98. 1741 : 29. Az országos vásárok pedig nyitvák. f) „indigena" törvényeinkben a tősgyökeres magyar nemest is jelenti, do ujabb időben az alatt csak a honfiúsitottakat értjük. — g) 1550 : 77. — hj 1791 : 69 — i) 1556 : 77. 2. 3. §-ok. kJ 1604 : 19. 1688 : 26. — l) 1688 : 26. — m) 1741 : 41. — n) 1741 : 17. 1827 : 37. mindenkor aranyban, o) 1604:19. — p) 1688 : 26. stb. 1827 : 37. — az 1830 : 17 a díjfizetés előtt a törvénybe iktatást ellenzi. A kik honfiusitást a fenirt módon nyertek, nem csak ország nemesei lettek, hímem főrendi rangjukat az országgyűlésen is megtartották 1840-ig, de azóta csak ugy, ha az országgyűlésem ülést és szavazatot egyszersmind megnyerték, 1840 : 49. és köv. r) 1870 : 42. 23. §. — s) 1871 : 18. 19. §, máskép volt előbb 1. 1630 : 30. 3. §. — Bővebben Frank 53—55. §§; valamint „A honositásról és külföldiekről" czimü munkám Pesten 1867. 37. §. 3) Vallás. I. A törvényesen bevett keresztény vallásfelekezetek v i s z o n o s s á g a (1868 : LIII.) II. A protestánsok és n. e. görögök vagyis görög keletiek. A vallás szintén jogkülönbséget szül; de jelenleg már nem oly mértékben, mint az előtt; mert a vallások abbeli különbsége, miszerint a római és gör. kath. vallás uralkodó volt, mivel a törvény a katholika vallásnak legtöbb kedvezményeket nyújtott; a mindkét nemű protestáns és görög nem egyesült vallás pedig bevett volt : lényeges változást szenvedett az 1848: 20. t. czikk által, melyben az unitaria vallás is törvényesen bevett vallásnak nyilváníttatott, és a hazában törvényesen bevett minden vallásfelekezetekre nézve elvileg különbség nélkül tökéletes egyenlőség és viszonosság alapittatott meg nem csak: de az országbirói értekezlet (I. 22. §-a) kijelentette : „hogy a vallás különbségéből kifolyó, az ausztriai törvények uralma alatt bővitett polgári magánjogok jelen állapotukban meghagyatnak," és igy az előbb türtnek nevezett zsidó vallásúak s sokat nyertek. I. Az 1848: XX. mint fennebb megjegyesztük : a vallásfelekezetek egyenjogúságát csak elvileg mondotta ki; a részletes megalapításokat a jövőre hagyta; e részletes megállapításokat az ujabb törvényhozás vette kezébe, de mint az 1868. LM. t. czikk bevallja, be nem fejezte, csak ideiglenes intézkedéseket tett, addig tartandókat, miglen a vallásfelekezetek egyenjogúsága törvény utján átalánosan szabályoztatnék a). Intézkedései a következőkben foglaltatnak : 1) Az áttérésre nézve;