Suhayda János: A magyar polgári anyagi magánjog rendszere az országbírói értekezlet által megállapított szabályokhoz és azóta a legújabb időig hozott törvényekhez alkalmazva (1874)

Előszó az első kiadáshoz

Előszó az első kiadáshoz. Az okot és alkalmat illetőleg, mely e kísérletre ösztönzött, szabad legyen „A magyar polgári törvénykezés rendszere" czimű múltévben közrebocsátott kiséri etem előszavára hivatkoznom. Czélom azonban kettős volt, t. i. a jelenés az uj törvényhozásig tartandó jogéletre szolgáló elvek és szabályokat nemcsak előadni, hanem azokat egyszersmind oly rendszerbe foglalni, mely a polgári magánjogi viszonyok átnézetét és felfogását könnyitve a polgári magánjog codexének is mintegy vázlatát tüntesse elő. A követett rendszer indokolását illetőleg szabad legyen a Bevezetés IV- és V. czikkeire hivatkoznom. Az egyes jogviszonyok fejtegetésében jelesebb jogtudományi Íróinkat, és ezek közül kitünőleg Frank-ot követtem, hacsak az eltérést fontos okok szükségessé nem tevék. A kútfőknek, a mennyiben szólnak: mélyebb figyelmet szenteltem; a hol hallgatnak: majd agyakorlatra, majd a positiv codexeknek az illető jogviszony természetéből vont szabályaira hivatkozom, gonddal lévén az életben előforduló minden jogviszonyokra, habár azok saját törvényeink által szabályozva nincsenek. És miután a múltból fenmaradt foszlányok mellet, úgy az 1848-ki törvényekben, mint az országbírói értekezlet által kimondott elvek és szabályok csak mintegy nyers anyagkényt jelenkeznek, melyeknek az összefüggesztő, egy1*