Suhayda János: A magyar polgári anyagi magánjog rendszere az országbírói értekezlet által megállapított szabályokhoz és azóta a legújabb időig hozott törvényekhez alkalmazva (1874)

I. Általános rész

32 is ugy tették; ezen cselekvésformák közt némelyekhez annyira ragaszkodik, hogy azokat másoktól is követeli, arra magát mintegy jogositva érezvén, és ezt csak a jogéleti szokásoknál, a többinél nem, mert ezeknek mintegy kötelező erőt tulajdonít. A jogi vagy törvényi értelembeni szokás csak akkor és oly esetekben képződik, ha törvény nincs, vagy a törvény hiányos, és a cselekvők az uj szabályt felfogják és követik, mert annak jogosságát hasznát vagy szükségét érzik, és ismétlik hosszú időn át, ugy, hogy az igy keletkezett szokás idejére való tekintet nélkül maga magát képezi, és mint érvényes jogszabály jelenkezik. A szokás ereje Verbőczy és az elfogadott tan szerint háromféle: 1) megmagyarázza a homályos törvényt, 2) pótolja a törvény hiányát, 3) megdönti a törvényt, b) Hogy a szokás magyarázza vagy pótolja a törvényt, arról kétségünk nem lehet, főleg ha a szerződésekre tekintünk, melyek közül alig egy pár kapott a törvényben bizonyos nevet és szabályokat, a többi pedig mind a szokáson alapszik. De irott törvényeink magok is mondják, hogy a szokás megtartassék c). — Dehogy a szokás a törvényt megdöntse, erejétől megfoszthassa: a büntető törvényeknél ugyan elnézhetni, melyeknek szigorát ha a szokás enyhítette, az ellen nincs mit ellenvetni. Azonban a polgári magánjogban a szokás ily erőre nem oly könnyen juthat, mivel a magánjogoknak több őrjeik vannak, a kérdés többnyire kettő közt forog; és ha mégis a törvényt erejéből kivetkőztető szokás jött létre, az a törvény megtartása feletti őrködés hiányának tulajdonítandó, mit jól rendezett államban megengedni nem lehet d). — Sőt az, hogy a honi törvénynyel ellenkező szokás meg nem állhat, világosan is ki van mondva e). a) Verb. Előb. 10. — b) u. o. 11. — c) 1492. 10. — d) Verbőczynek az Előb. 12. czimében foglalt tana is a fennebbi megjegyzéssel állhat, vagy is ha a törvények végrehajtása elhanyagoltatik, és azért, ha valahol, nálunk a szokás sok törvényt megdöntött vagy is inkább elavitott. A törvényhozás néha néha csak fölébredt, de azért a szokásnak elterjedt hatályát a kitűzött irányban el nem fojtotta. Ily törvény az 1647: 78. 19. §. — e) 1723 : 15. 1. §. — De a szokás erejét a törvény világosan is megszüntetheti; p. o. az 1848: 29. 0. §. — Az u. n. helybeli szokások pedig a bérleteknél (alább a 258. §.), a kereskedési jogviszonyoknál (226. 227. stb. §§-ok) a törvény értelmében is követendőknek kimondvák. — Bővebben : Frank. 42. §. — A szokástól különbözik a törvényes gyakorlat (usus), a bíróságok belső ü g yv e n d e, az u. n. stílus cu r i a 1 i s vagy tiszti írásmód; ezek alapos okokból változás alá is esnek, és oly szorosan, mint a jogi értelemben vett szokásos jogszabályok, nem köteleznek.