Suhayda János: A magyar polgári anyagi magánjog rendszere az országbírói értekezlet által megállapított szabályokhoz és azóta a legújabb időig hozott törvényekhez alkalmazva (1874)
I. Általános rész
20 felül a magánjogra nézve a 39-ik, mely szerint a kir. Curia Pestre áttétetik; a 40—56. melyek által a polgári perrend is ideiglenesen szabályoztatik; az 56. 57. az erdők fentartása iránt, figyelmet érdemlők. Nemkülönben a 67. czikkben nevezett orsz. választmányok közül az úrbéri, kereskedelmi és jogi a). I. Ferencz végzeményei azonban jobbára a háborúk és kincstár szükségletei körül forognak; kivéve az 1792. 16. 17. és az 1802. 17. 22. czikkeket, melyek az eljárásra vonatkoznak; ez utóbbi az 1807. 13. t. czikknek, mely a sommás visszahelyezést és határigazitást szabályozza, alapjául szolgál. Az 1807. 8. a perlekedésre; a 9. a zálogperekre; a 10. 11. az ellentállásra; a 20. a futó homok gátlására nézve; valamint a 21. az erdőpusztitásoknak zár általi biztosítására nézve üdvös intézkedésekkel bővelkednek. Az 1825/27. 23. a szülöttek, házasultak és megholtak anyakönyveik vezetéséről és megőrzéséről; a 37. a houfiusitásről; az 1830. 9. a katonaszemélyek hagyatékának kezelése iránt intézkedik. V- Ferdinándnak 4 végzeménye van; 1836. 1840. 1844. 1847. évekről, melyek a magánjogra nézve örök emléküek maradnak. Ugyanis az 1832/«. 3. törvény czikkben a kir. itélő táblánál a magyar nyelv használata behozatik ; a 4—10. czikkekben a jobbágyi viszonyok szabályoztatnak, különösen az 5-ben a jobbágy és zsellérföldek használatának és beruházmányainak szabad eladása megengedtetik. A 13-dik czikkben a vérek közti világos öröklés eseteibeni sommás osztályi eljárás megállapíttatik. A 15. czikkben a pénzbeli elmarasztalást magokban foglaló birói Ítéletek végrehajtása körüliratik. A 16-ban a polgári Ítéleteknek indokokkali támogatása meghagyatik. A 18. czikkben a vásári bíróságok felálittatnak, és az eljárás szabályoztatik; a 20-ban a szóbeli eljárás megállapíttatik. A 45-ik czikk a pereknek az országyülés tartama alatti folyamáról intézkedik. Az 1840. 5. a magyar nyelv bővebb használati körét, a 7-dik az 1832/o. úrbéri törvényczikkek némely §§-ainak felvilágosítását, részint módosítását; a 8-ik a jobbágyok örökösödését; a 9-ik a mezei rendőrséget; a 10-dik a vizek és csatornák szabályozását; a 14. polgári végrendeleteket érdekli. A 15-ben a váltótörvénykönyv foglaltatik; a 16—20-dik a kereskedők és gyárosok, a 20-dik a fuvarosok jogviszonyait szabályozza; a 21-dik a betáblázást; a 22-dik a csődöt tartalmazza. A 29. a zsidókról; a 30. a Jászkun-kerületekben ; a 31. a Hajdu-kerületbeni összesítés és arányosságról szól. — Az 1844. 2-ben a magyar nyelv egyedüli törvénynyelvvé emeltetik; a 4-ben a nemesi javak birtokképessége nemtelenekre is kiterjesztetik. Az 5-dikben kimondatik, hogy a közhivatali képességre nézve a nemesség hiánya gátul nem szolgálhat; a 6. és 7-bon a váltó-és
