Suhayda János: A magyar polgári anyagi magánjog rendszere az országbírói értekezlet által megállapított szabályokhoz és azóta a legújabb időig hozott törvényekhez alkalmazva (1874)
I. Általános rész
17 nélkül elhald nemesek jószágaikat egyházaknak vagy másoknak, kiknek akarják, éltökben vagy haláluk esetére el ne ajándékozhassák, hanem jószágaik ezentúl testvéreikre és azok maradékira átszálljanak. E kivételben rejlik egyszersmind a szerzést tiltó törvények magva, mely az 1542. 63. 1715. 16. és 1647. 17. által bővebben kifejtetett, valamint a birtok elidegenitésekori kir. jóváhagyásé (18. cz.). I. Máriáé 1384-ről, — inkább közjogi érdekű. Zsigmodnak 6 végzeménye jelentkezik törvénytárunkban 1404-ről; 1405-ről, igazabban azonban 1404-ről egy másik, melyben egyéb magánjogi intézkedéseken kivül a jobbágyok költözése és terhei szabályoztatnak; továbbá a tárnoki és személyilöki székek. Ez kisebb végzeménynek is neveztetik. — 1405-ről a harmadik, melyben egyebeken kivül a jobbágyok szabad költözése megerősíttetik ; az uri szélt a jobbágyok minden pereiben első folyamodási bírósággá megalapittatik, fölebbvitellel a megyetörvényszékre. A negyedik 1411ről, inkább kir. parancsolat a kir. tized és adószedők számára. Az ötödik és hatodik 1435-ről; mely utóbbi nagyobb végzeménynek is mondatik, és csak ez utóbbi vág a magánjogba, a bírságok és kir. kincstárnak magszakadás esetében öröklése tekintetében. Albert király 1439-ki végzeménye inkább közjogi tárgyak körül forog. V. vagy méhbenhagyott László kis korából 1445. és 1446. évekről kelt végzeményeknek csak töredékei jelentkeznek a törvénytárban, egészben azonban Kovachichnál olvashatók; magának Lászlónak teljes korából két végzemény 1453. és 1454-ről közjogi és honvédelmi érdemüek. Azonban V. László törvényei azért nevezetesek, mivel azoknál kezdődik a végzeményeknek az ujabb időkig megtartott szerkezeti alakja. Hollós Mátyásnak 6 végzeménye 1462. 1464. 1471. 1478. 148!. és 1486. évekről, ez utóbbi mely nagyobbnak neveztetik, annyiban nevezetes, mivel abban a régibi) törvényeket ismételve s igazítva találjuk; ezenfelül ujakat is, mi arra mutat, hogy már akkor egy törvénykönyv készítése, vagy legalább a törvények egybegyűjtése czélba vétetett. Maga a király az elő- és utószóban ezt az ország által örökös törvény és irott jogként megtartandó végzeményének nevezi, és annak megtartására utódait, s a nemzetet ügy kötelezi, hogy azokon változtatni soha szabad ne legyen. II. U1 á s z 1 ó n a k hét végzeménye van a törvénytárban 1492. (nagyobb) 1495. 1498. 1500. 1504. 1507. 1514-ről. Az első Mátyás 1486-ki végzeményének mint ujabb kiadása, némi változtatásés hozzáadással. Az utolsó arról nevezetes, hogy a jobbágyok sza2
