Suhayda János: A magyar polgári anyagi magánjog rendszere az országbírói értekezlet által megállapított szabályokhoz és azóta a legújabb időig hozott törvényekhez alkalmazva (1874)

I. Általános rész

15 12. Katonai szabályzat „Regulamentum Militare," melyet M. Therézia 1741-ben kiadott. A törvények és toldalékoknál vannak némely jegyzetek is , ezek közül azok, melyek rokon törvényekre utalnak, vagy a homályos helyekre a történetből világot nyújtanak, leghasznosabbak e). a) Kovachich J. M. Notitiae praelim. Pest, 1820. 36. irott gyűjteményt emlit azok közül, melyek Mosóczy és Telegdy előtt használtattak. Ezek közt leginkább dicsértetik Ilosvay István néhai egri prépost könyve , mely 1544 körül Íratott, azt használta a fennebb emiitett két püspök is. Jelenleg a bécsi cs. könyvtárban őriztetik. — b) Kovachich Márton György e nembeni munkái: Vestigia Comitioi-um etc. Budae 1790. és Supplementa u. o. 1799 —1801. III. köt. Fia József Miklós munkái: Monumenta vet. legislationis hung. Segm. i. Claudiop. 1814. Segm. II. Zágráb, 1815. egybeszedve: Sylloge decretor. coinitial. Pestini 1818. 2. köt. c) Pest, 1810. — d) Erről bővebben Frank id. munkája 11. §-ában. — e) Bővebben Franknál a 12 §. jegyzeteiben. 8. §. Törvényeink, illetőleg az országgyűlési végzem é n y e k vázlata. Legrégibb törvényeinket vagy csupán emlitve, vagy csak töredékekben találjuk , sőt némely ujabbkori törvényeink is csak töredékekben jelennek meg a Corpus Jurisban; sok törvényeink pedig az első kiadók előtt ismeretlenek lévén, a gyűjteményekbe be nem vétettek, de még azok is, melyek az ujabb kiadók előtt már ismeretesek voltak, mellőztettek. Törvényeink tárgyuk tekintetében majd köz- , majd magánjogi, majd egyházi-, hadi- , közrendtartási érdemüek, és összevegyitve jelentkeznek a szerint, a mint az egyes országgyűléseken a fenforgott szükséghez képest meghozattak. A szorosan vett polgári magánjogi érdekeknek az egyéb túlnyomó érdekek és szükségek miatt törvénytárunkban igen szűk tér nyilt; kivéve a legújabb időket 1832-től kezdve , mióta a magán-jogi érdekek túlnyomólag felkarolva és képviselve tapasztaltatnak Ezek előrebocsátása után áttérünk törvényeink vázlatára, de csak főleg magánjogi szempontból. Vizsgálódásunkat négy korszakra osztjuk. I. Korszak: A vezérek kora. II. Korszak: Az Árpádházból származott királyok alatt 1000-ik évtől—1301-ig. III. Korszak: A vegyes házakból származott királyok alatt 1301—1526-ig. IV. Korszak: Az auztriai házból származott királyok alatt 1526 óta.