Suhayda János: A magyar polgári anyagi magánjog rendszere az országbírói értekezlet által megállapított szabályokhoz és azóta a legújabb időig hozott törvényekhez alkalmazva (1874)

III. rész: A követelések joga

302 Ki tudva idegen dolgot ajándékozott el, és a körülményt az ajándékvevő előtt elhallgatja, a káros következésekért felelős. Austr. ptvkv. 945. §. — V. ö. fen. a 230. §-t — ej Fen. 55. 92. §. — f) Az ausztr. ptvkv. 944. §-a szerint a jövendőbeli vagyon elajándékozása csak annyiban áll meg, a mennyiben ezen vagyon felét meg nem haladja. — g) Ért. 4. §. — h) Ért. 8. §. Ugyan ezt mondja az ausztr. ptvkv 951. §. De az Ért. 8. §-a kizárja a ptvkv 954. §-t. — A visszapótlást illetőleg a szükséges örökösök, vagy is a köteles részrejogositottak az ajándékozott ellen keresettel léphetnek fel a köteles rész kiegészítésére annak személyes birósága előtt; bizonyítékul szolgál a hagyatéki leltár ; — és ha az ajándékozott az ajándékot, vagy értékét bírja, akkor a kiegészítés könnyen megtörténhetik, de ha nem birja, akkor C3ak annyiban, a mennyivel általa gazdagult. — E pont is egyike azoknak, melyek részletesebb kifejtése az értekezletben kimondott elv alapján addig, mig a törvényhozás által tisztába nem hozatik, a gyakorlattól váratik. — Az ausztr. ptvkv az ajándékozásról a 952. 947—955 §§-ban szól. — Házas felek közti ajándékozásokról: 1246— 1247. §§. — A halál esetérei ajándékozásokról törvényeink nem, csak iróink emlékeznek. Kelemen III. 60. 62. §§-ban; ezek a halál- és a vissza nem húzás föltételétől függnek; és ha csupán bizonyos uralgó veszély tekintetéből tétettek, a veszélyes idő elmultával visszavonás nélkül is elenyésznek, p. o. cholera dühöngése, vagy veszélyes hosszú út alkalmából történtek : — a formalitások tekintetében Kelemen a végrendeletieket kivánja ; Frank a 248. §-ban a szerződésieket is elégli, — a mi állhat akkor, ha az ajándékozott elfogadja, és a felett szerződés köttetik. — De lehet ily szerződés viszonos is. — Az ausztr. ptvkv az ily ajándékozást hagyománynak tekinti, következve a hagyományok kellőkeihez köti. Szerződésnek csak akkor tekintetik, ha a megajándékozott azt elfogadta, és az ajándékozó annak visszavonhatásáról világosan lemondott, s róla a megajándékozottnak írásbeli okmány kézbesittetett. (956. §.) 241. §. Kölcsönszerződés. Kölcsönszerződésnek a) mondatik oly szerződés, mely által valakinek elhasználható dolgok oly kikötéssel adatnak, hogy azokról kénye szerint rendelkezhessék ugyan, de bizonyos idő múlva szintazon nemű és minőségű ugyanannyit adjon vissza b). A kölcsönadás vagy pénzben, vagy más elhasználható dolgokban, még pedig kamat nélkül, vagy kamatra történik ; ez utóbbi esetben kamatszerződésnek is neveztetik c). Oly kölcsönöknél, melyek nem pénz hanem más elhasználható tárgyak iránt köttettek, a mennyiben a visszaadás ugyanazon nemben, minőségben és mennyiségben köttetett ki, nem tesz különbséget, ha azok időközben értékben emelkedtek vagy alább szálltak d) ; és a mennyiben kamat is volt kikötve, az is ugyan azon módon fizetendő mint maga a szerződés tárgya; de ha Írásbeli szerződésben több köttetik is ki, mintsem adatott, vagy jobb, értékesebb minőségű, az a szerződós hatályán nem változtat e).