Suhayda János: A magyar polgári anyagi magánjog rendszere az országbírói értekezlet által megállapított szabályokhoz és azóta a legújabb időig hozott törvényekhez alkalmazva (1874)

III. rész: A követelések joga

300 rad ; ha attól eláll, és ha egyik vagy másik adóstárs által csak részben elégíttetik ki, a hátralévőt a többiektől követelheti. Ha ellenben egy igérte ugyanazon egészet több személyeknek, és ezek világosan feljogosittattak, hogy azt egyetemleg követelhessék, az adós az egészet a hitelezők közül annak tartozik megadni, ki őt a végett legelőbb felszólitja. Ha valamely adóstárs a hitelezőnek az egészet megadta, ez a többi adóstársaktól többé semmit sem követelhet, és mihelyt valamely hitelezőtárs az adós által egészen kielégíttetett, a többieknek többé igényük nincsen a). Valamely adóstárs az által, hogy a hitelezővel terhesebb föltételekre lép, a többinek kárt nem okozhat, és a leengedés, vagy felmentés, melyet valamely adóstárs maga személyére nézve nyer, a többinek javára nem szolgál: Több hitelezőtársak közül, kiknek ugyanazon egész egyetemleg igértetett, mennyiben felelős a többi hitelezőnek az, ki az egész követelést megkapja, a hitelezőtársak egymásközti különös jogviszonyokból határozandó meg. Ha ily viszony nem áll fenn, egyik a másiknak számadással nem tartozik. Azon egyetemleges adóstárs, ki az egész adósságot a magáéból fizette le, jogosítva van a jogengedményezés nélkül is a többitől a megtérítést, még pedig ha közöttük más különös viszony nem áll fenn, egyenlő részekben követelhetni. Ha egyik közülök magát lekötelezni képes nem volt, vagy kötelezettségének eleget tenni tehetetlen, az ily hiányzó részt is valamennyi kötelezetttárs tartozik átvállalni. Egyik kötelezetttárs felmentése a többieknek a megtérités követelésénél kárukra nem lehet b). Szántszándékos károknál, vagy ha az egyeseknek a kárositásbani részvételei meg nem határozhatók, mindnyája egyért, és egy mindnyájáért felelős, annak mindazáltal, ki a kárt megtérítette, a többiek elleni viszkeresete fenmarad c). aj így az ausztr. ptvkv. 891—893. §§. Ha a dolog oszthatlan, és több hitelezőket illet, és az adós maga áll, ha a hitelezők világosan nem egyetemlegesek, az egyes dolgot biztositás nélkül egyik hitelezőnek ki ne adja, hanem kívánhatja valamennyinek beleegyezését, vagy a dolgot biróf kézhez leteheti 890. §. — b) U. o. 894—896. §§. — cj ü. o. 1302. §. — V. ö. al. a 238. és köv. §-t. — Kereskedési társulatoknáli egyetemlegességi viszonyokról al. a 273. és köv. §§. — Szállásbérért házastársak egyetemlegesen felelősek 3382/68 Hszem. tábla,