Suhayda János: A magyar polgári anyagi magánjog rendszere az országbírói értekezlet által megállapított szabályokhoz és azóta a legújabb időig hozott törvényekhez alkalmazva (1874)

III. rész: A követelések joga

298 Ha az utalványozott oly utalvány folytán, mely egyszersmind engedményt foglal magában, a fizetést ok nélkül megtagadja, vagy azt megigérvén, késedelmet követ el, a következményekért felelős. Ell énben, ha a magára vállalt fizetést kellő módon, és nagyobb ösz­szegben teljesitette, mint a mivel az utalványozónak tartozott, ettől visszakövetelheti g). a) Az ausztr. ptvkv. 1400 . §-a szerint assignationak neveztetik. — bj Mivel az által rajta van segítve. Az ily készfizetőnek mi jogai vannak annak irányában, kiért a fizetést teljesitette V az tőle függ ; mivel ha nem ajándékkép tette, a tartozás beváltása folytán a hitelező jogaiba lép; de azért a kölcsö­nös beszámítást ő is tartozik elfogadni. Mit kívánhat az átvállaló attól, kinek fizetett, netán abból származható jogai biztositékául: arról fennebb a 233. §-ban szólunk. — c) Kivéve az 1406. és 1407. §. eseteit mindjárt alább; meg­jegyezzük, hogy itt az ausztr. ptvkvet követtük, mert ezekről saját törvényeink nincsenek. L. Frank 310. §. — á) Ausztr. ptvkv. 1403. §. — e) U. o. 1404. §. — f) U. o. 1405. §. — g) U. o. 1406-1409. §§. — Kereskedők közti utalvá­nyozások jogi természete a kereskedelmi jogra tartozik. 237. §. 4. Jogérvényes Ítélet, 5) az idő és föltétel. 6) A személyek halála. 7) A követelés tárgyának megszűnése. 8) Elévülés. A követeléseket megszünteti továbbá : ajogerejü Ítélet is, melyben a követelés megszüntetése ki van mondva, akár rendszerinti, akár rendkivüli illetőség p. o. vá­lasztott bíróság által hozatott. Bizonyos időhöz kötött követelések az időnek elteltével a) szüntető föltétel alatt kikötöttek a föltétel teljesültével megszűnnek. A jogositott halála által; de csak azok, melyek természe­tüknél, vagy a kikötésnél fogva a jogositott személyéhez kötvék; ugyanez áll a kötelezett halálára nézve is, a mennyiben pusz­tán személyes teljesítés volt kötelezettségének tárgya b). Ide vehető az is, midőn követelés és tartozás egy személybe egyesül, p. o. az adós a hitelezőnek egyetemes örököse lett c). A teljesítés bekövetkezett lehetetlensége által, a meny­nyiben a kötelezettet semmi vétek sem késedelem nem terheli, érje bár a lehetetlenség a kötelezettség tárgyát, vagyis az átadandó dolgot, mivel az elveszett, a kötelezett hibája nélkül ellopatott: akár pedig személyes teljesítésekre nézve, ha azokra a kötelezett végkép tehetet­lenné lett d). Végre

Next

/
Oldalképek
Tartalom