Suhayda János: A magyar polgári anyagi magánjog rendszere az országbírói értekezlet által megállapított szabályokhoz és azóta a legújabb időig hozott törvényekhez alkalmazva (1874)

III. rész: A követelések joga

293 A szavatosság általában az engedőre néz, hacsak az engedmény ingyen vagy minden további kötelezettség nélkül nem történt. Ezen eseten kivül az átengedő a követelésnek nem csak valóságáért, hanem ez engedmény idejekori behajthatóságért is felelős. De a véletlen esetért nem, kivéve ha ezt is az engedő magára vállalta. De ha az engedményes maga a hibás, és a követelés biztosítására nem ügyelt, ez saját hibája. Mig az átengedés az átengedettnek tudtára nem esett, ez mindaddig kötelezettségét egyenes hitelezője irányában érvényesen teljesítheti, de ha néki tudtul adatott, akkor előbbi hitelezőjének csak saját veszélyére fizethet. Ha a hitelező követelését egymásután többeknek engedményezte d), és az adós az előbbi engedmények felöl nem tudósíttatott, csak az utóbbiak valamelyikéről: annak, a kinek engedménye felől tudósíttatott, tétovázás nélkül fizethet, és a fizetés által kötelezettsége megszűnik. Az utóbbi engedményes pedig, a mennyiben kárt szenvedett, csak az engedő ellen fordulhat. Az adós, ki a megtörtént átengedésről sem bíróilag, sem az átengedő hitelező által nem értesíttetett, követelheti, hogy az engedményes ebbeli jogát igazolja; és még ez nem történik, a fizetést a nélkül, hogy késedelembe esnék, visszatarthatja, vagy bírói kézbe leteheti. Sőt még az engedményről szóló okirat ellen is tehet alapos észrevételeket, ha ilyenek fenforognak. Az adós az engedményes ellen mindazon kifogásokkal, élhet, melyekkel az engedő ellenében bírt; ellenköveteléseit, melyekkel az átengedéskor birt, szintén érvényesítheti, és azoknak kölcsönös beszámítását követelheti. aj Engedmény „cessio"; kivétel az átruházás alól alább a 256. §-ban.— b) Személyes jogok, p. o. lakás, szabad asztal. Különben egyéb bár személyes jogok is, mint követelések, átengedhetők, ha az által az adósra az eddiginél több teher nem háramlik; mert az engedmény azon fordul, hogy az adós terhe az által sem a teljesités mennyisége, sem ideje tekintetében ne neveltessék.— A vérbeli jogok, melyek a vér- és jogközösségböl származtak, az ősiség szempontjából engedmény tárgyai nem lehettek. Dec. 51. 52. Divis succes. — c) A valóságos átadás által nem foganatosított engedmény érvényesnek nem tekinthető ; főleg ha az engedmény tárgyáról az átengedő az engedmény kelte után is rendelkezett. 13044. 1866. Hétsz. tábla. — d) Ezen eset gyakran előfordul oly egyéneknél, kik a bukáshoz közelednek. — Az ausztr. polg. törvények alatt keletkezett engedményeket illetőleg 1. ausztr. ptvkv. 1392—1399. §§.