Suhayda János: A magyar polgári anyagi magánjog rendszere az országbírói értekezlet által megállapított szabályokhoz és azóta a legújabb időig hozott törvényekhez alkalmazva (1874)

III. rész: A követelések joga

276 írásbeli szerződéseknél szükséges a felek mindegyikének sajátkezű, vagy ahoz hasonerejü aláírása c). Ha a szerződés több példányban állíttatik ki, akár mindannyi aláirhatő mindkét fél által, akár pedig csak azon példány, a melyet egyik fél kap, csupán a másik fél által; de egy példánynak mindenesetre mindkét fél aláírásával illetőleg kézjegyével kell ellátva lennie d). aj V. ö. fen. 89. 206. §. alább 256. 262. 264. §§. — b) Az ausztr. ptvkv 885. §-a azt mondja: habár az alakszerű okirat még nem ia, de a főpontok iránti fogalmazat elkészíttetett és a felek által aláiratott, (p o nt o z a t), megalapítja azon jogokat és kötelezettségeket, melyek benne kifejezvék. A mennyiben a pontozat a hivatkozott törvény uralma alatti időből kelt, teljes érvénynyel megáll, de a mennyiben ujabban kelt, csak mint szóbeli szerződés oly szerződések irányában, melyek a törvény szerint Írásban, és különös kellékekkel szerkesztendők. így p. o. ha az ily pontozat áruszerzésről szól, kötelez ugyan a benne foglalt jogviszonyokat illetőleg, de nem mint a rendes áruszállitási szerződés, sem nem az azokra rendelt külön bíróság előtt. L. alább a 256. §. V. ö. ptvkv. 884. 886. 887. §§. — c) t. i. két hitelt érdemlő tanú előtt, kiknek egyike az írástudatlan fél nevét írja alá, ez pedig kézjegyét, keresztvonását hozzá teszi, és mindkét tanú a szerződést mint előttemező aláírja. Ilyeneknek kell lenni a telekkönyvi magán okiratoknak is. 1855. dec. 15-ki pátens 82. §-a Ért. 145. §. — dj V. ö. többször id. munkám 54. §-át. — Két példányban kiállított szerződésnél a különleges aláírás is elegendő. Hszem. tábl. 5232 1868. 223. §. VII. Színlett szerződések. Történhetik, hogy a szerződő felek bizonyos szerződést annak rendje szerint kiállítanak a nélkül, hogy az abban foglalt kötelezettség való volna, p. o. az adós bukáshoz közeledve nejével rokonával vagy idegennel összejátszólag eladási szerződést köt illetőleg kiállít, hogy vagyonát hitelezői elől elvonhassa. Ilyen volt előbbi törvényeink szerint az á 1 c s e r e is, melyben eladás rejlett a). Ilyen színlett szerződés mindenkor a benne rejlő valóság szerint ítélendő meg b). Ha tehát az adásvevés csupán mások kijátszására czéloz, való szerződés nem lévén, belőle, ha a szinlettség felderittetett, sem jog, sem kötelezettség nem származik c). De habár a szerződés színlett volt is, ha az annálfogva megszerzett dolgot egy harmadik a szinlést nem tudva törvényesen megszerzi, ellene a szinlés kifogásával élni nem lehet d).