Suhayda János: A magyar polgári anyagi magánjog rendszere az országbírói értekezlet által megállapított szabályokhoz és azóta a legújabb időig hozott törvényekhez alkalmazva (1874)

III. rész: A követelések joga

274 valamint eddig sem kerülték ki. Azonban, ha valami már ily szerződés fejébe adatott, azt visszakövetelni nem lehet, hasonlóan mint a tiltott játéknál alább a 302. §-ban. — V. ö. ptvkv. 1174. §. — cj p. o. alább 256. 296. §§. — <?; Fennebb a 209. — ej Ide vágnak alább a 273—276. §§-ok is, a mennyiben jövendőbéli haszonra, jövedelemre számítanak. — V. ö. Frank 297. §. 220. §. IV. A szerződések magyarázata. Ha a szerződés szavai világosak, azok szoros értelmét kell elfogadni, hacsak be nem bizonyittatik, hogy a felek azokhoz más értelmet kötöttek a). Ha pedig a szavak különböző értelmezést is megengednek, akkor a felek lakhelye, és a szerződés ideje szerinti közönséges bevett beszédmód határoz, kivéve ha a felek a kifejezéseket attól eltérő értelemben vették. Ha pedig a szerződő felek lakhelyük különböző, akkor azon fél lakhelyének szokott szólásmódja határoz, a melyik a kérdéses kitételt indítványba hozta. Ha a szerződések magyarázatában a felek szándékára kell viszszamenni, azon magyarázat határoz, mely a szerződés egyéb szabásaival, azt megelőzte cselekvényekkel vagy az ugyanazon felek közti előbbi szerződésekkel leginkább megegyez. Ha mindezek alkalmazása által sem lehet sikerhez jutni: a szerződésnek oly magyarázatot kell adni, mely mellett mégis megállhasson, és minden képtelenség, ellenkezés eltávoztassák; különösen pedig az egyoldalú Ígéretnél, melynek értelme kétes, a terhet inkább enyhíteni kell; a terhes, kétoldaluaknál pedig az egyenlőséget kell fentartani b). aj 1723 : 31. dec. 2. ad impl. Cont. mig lehet betű szerint. — bj Az ausztr. ptvkv. 915. §-a szerint a terhes szerződéseknél a homályos kifejezés annak kárára magyaráztatik, a ki azt használta. — V. Frank. 301. §. A szerződések magyarázatára indított kereset iránt alább a 231. §. 221. §. V. Az akarat kijelentésének módjai. Az akarat kijelentése a) a szerződésben a felek részéről egyidőben is megtörténhetik; de sokszor az akarat kijelentése egyik részről a másikét megelőzi. Az igéret az elfogadást ajánlás alakjában, az elfogadás az ígéretet megkeresés, kérdés tudakozódás alakjában megelőzheti. Távollévők akaratának nyilvánítása megtörténtnek tekintendő, ha az a távollévő félhez eljutott. De foganatlan, ha az eljutás előtt visszavonatott.