Suhayda János: A magyar polgári anyagi magánjog rendszere az országbírói értekezlet által megállapított szabályokhoz és azóta a legújabb időig hozott törvényekhez alkalmazva (1874)

III. rész: A követelések joga

270 215. §. Teljesítés birói letétemény által. Ha a jogosított késedelmes, és a dolog bírói letétre alkalmas, a kötelezett a dolgot a teljesítés helyének bíróságánál leteheti, és ez által a hitelező késedelmének minden további viszonyaitól menekül. Erről azonban a jogosított értesítendő, és a letétel törvényes foganatai csak ezen értesítés vételétől lépnek hatályba. Ha a dolog bírói letéteményre nem alkalmas, és fentartása, őrzése költséggel jár, a teljesítő a jogosítottat a teljesítés helyének bírósága utján bizonyos határidő kitűzése mellett az átvétel végett megintetheti, és ha az nem intézkedik az átvétel végett, a kitűzött idő elfolytával, ha a dolog romlandó, bíróilag elárvereztethetik, vagy a dolog minémüségéhez képest akár a kötelezett maga, akár a bíróság közbejöttével a kellő intézkedéseket megteheti, vagy megtétetheti. A birói letéteményre alkalmas dolognak letétele oly hatálylyal, hogy az által a kötelezettség teljesítettnek tekintendő, csak akkor bir, ha a jogosított szabad rendelkezési joggal nem bir, távol van vagy ismeretlen, vagy nincs törvényesen képviselve, vagy annak joga felett méltó kétségek forognak fen, vagy midőn a követelés bíróilag letiltatott, lezálogoltatott. Á törvényesen történt letéteményekkel járó veszély és költségek a jogosítottra néznek a). a) Zsigm. VI. 9. 1492 : 95, 14. §. 1609 : 4, 14. §. 1638 : 31, 2. §. — A birói letéteményektől a letéti bírónak a letett tárgy értékéből egy huszadrész járt attól, a ki a letételt okozta. — A birói letéteményeket az ügyrend. 133. és köv. §§-ai és az 1871. jan. 2. igazügym. rendelet szabályozza. II. FEJEZET. A követelések keletkezéséről. 216. §. A követelések keletkezéséről általában. Követelések keletkeznek jogi cselekvényekből, jogügyletekből, szerződésekből, melyek azok megalapítására iráuyozvák, birói határozatokból, tiltott cselekvényekből, illetőleg mulasztásokból, végre oly állapotokból és tettleges viszonyokból, melyekhez a törvény bizonyos kötelességek teljesítésére irányzott követelési jogot ád. Jogi cselekvényekből, jogügyletekből, és pedig egyoldalulag, p. o. mint a végrendeletek, alapítványok stb. a),