Suhayda János: A magyar polgári anyagi magánjog rendszere az országbírói értekezlet által megállapított szabályokhoz és azóta a legújabb időig hozott törvényekhez alkalmazva (1874)

III. rész: A követelések joga

263 A gyámság gondnokság alatt állónak tett átadás vagy fizetés által a kötelezettség csak akkor vétetik teljesítettnek, h cl cLZ H törvényes képviselő kezeihez jutott, vagy ha a teljesités által a nem önjogu személyre hárult haszon bizonyittatik. b) a) Gyakran történik ez betáblázott adósságok átvállalásánál az árverés elkerülése tekintetéből, midőn a többnyire távolabb betáblázott hitelező a nyertes fél követelését magához váltja ; azt a nyertes vagy előbb álló hitelező helyes ok nélkül vissza nem utasíthatja, mit ha tenne, vagy hasonló esetekben a pénz az ellenző hitelező veszélye és költségére birói megintés után birói kezekbe letétethetik. L. alább 215. §. — b) fennebb a 69. §. hasonlatosságából. — V. ö. Frank. 311. §. I. II. 209. §. A teljesités tárgya. Teljesités tárgyát mindenkor a kötelezettség tárgya képezi: mást sem a jogosított nem követelhet, sem a kötelezett a jogosítottra reá nem tolhat. Rendszerint a jogosított részletes teljesítéseket sem tartozik elfogadni, hacsak másként ki nem köttetett, vagy a kötelezettség különféle tárgyakra nem vonatkozik, a) Ha a kötelezett bizonyos számú tárgyakat bizonyos nemből tartozik adni közelebbi meghatározás nélkül, a választás őtet illeti, de a közép minőségű tárgyaknál alább nem szállhat, b) Ha a kötelezett bizonyos tárgyakból fajban egyet vagy többet adni köteles, a választás — közelebbi kikötés nélkül — őt illeti, c) A választást kölcsönös megállapodás utján vagy a jogosítottra, vagy egy harmadikra is bizhatni; ez utóbbi esetben a követelés a harmadik választásától feltételeztetik, és akkor nem lép hatályba, ha azon harmadik nem választ, vagy a választás előtt meghalt, d) A választás megtörténtnek tekintendő, ha az, kit a választási jog illet, tehát akár a felek, akár a harmadik, a választást kimondja és az illetők értesíttetnek. Ez időtől kezdve a követelés hatályba lép ; és a már egyszer kijelentett választástól egyoldalulag visszalépni nem lehet, e) Ha a választási jog a kötelezettet illeti, és ez nem nyilatkozik, hanem a teljesítést tettleg megkezdi, p. o. többféle tárgyakra nézve, vagy az általa választott tárgyat átadja, ezáltal a választás tettleg kijelentettnek vétetik. Ha pedig a jogosítottat illeti a választás, és az semmit sem határozott, a választás végbementnek tekintendő, ha a kötelezettség többféle tárgyaiból az átadottakat elfogadja, vagy ha a jogosított ellene több kötelezettségi tárgyakból bár egyre nézve a ke-