Suhayda János: A magyar polgári anyagi magánjog rendszere az országbírói értekezlet által megállapított szabályokhoz és azóta a legújabb időig hozott törvényekhez alkalmazva (1874)
II. rész. Vagyonjog
254 családi lehet, a mint egyes személynek vagy családnak engedtetik, és az ily szolgalmi jog rendszerint másra át nem ruházható. A háznak azon részei, melyek a lakáshoz nem tartoznak, a tulajdonos rendelkezése és felügyelete alatt maradnak. Egyéb jogviszonyok pedig a szerint, a mint a lakási szolgalom vagy csupán ilyen, vagy lakási haszonélvezet, a szerint határoztatnak meg. e) a) A mennyiben az alapító okmány különösen nem intézkedik. — b.) Faizási jog adományozása a szolgalom nemét képezi, mely okirattal kimutatva a bekeblezési engedély hiányában birói ítélet folytán a szolgalmi birtokra teherképen feljegyeztethetik. Hszem. tábl. 19345 1866. — c) Ily haszonélvezet például az egyházi jószágoknál, az épületek, fundus instructus, mely jó karban tartás szoros kötelességével jár, és a fogyatkozások iránt vagy még a haszonélvező éltében, vagy pedig holta után a tömegéből történnek a kellő intézkedések. V. ö. fennebb a 61. §. alább a 397. §. a terhek alatt az igazitások, javítások is értendők. — d) Példák a hitbizományoknál, özvegyi jognál. Alább a 328. 330. 382. §§. Á haszonélvezet, a mennyiben egyéb időpont meg nem állapittatik, ugy mint a késedelmi kamat, a kereset beadásától számíttatik. Hszem. tábl. 104 1867. — ej Gyakori leginkább az alsóbb osztályoknál a holtiglani lakás kikötése a házak eladásánál. Végrendeletekben valamely érdemes egyénnek vagy családnak hagyományozott lakás főleg a nagyobb birtokosok részéről, bizonyos kijelelt épületben, házban, kerti haszonélvezettel, vagy ilyesmi nélkül. Itt is főleg az okmány kitételei határoznak. A. bekeblezett lakási szolgalom közbejött árverés folytán is fenmarad, és a vevő a jelzálogot ezen teherrel veszi át. Tkvi rend. 61. köv. §§. ausztr. polg. tvkv. 481. 521. §. 14381 1866. Hszem. tábl. — Az ily .szolgalmi joggal biró szüle ebbeli jogának élvezetét saját gyermekeire is kiterjesztheti még akkor is, ha a bérbeadástól szerződésileg el van tiltva, „mert a bérlet eszméjét a családi közösség kizárja (?). Hszem. tábl. 12023'1868. — Az auszt. ptvkv 505—520. §§-ai az azon törvények uralma alatt keletkezett haszonélvezeti jogokra alkalmazhatók. 200. §. A szolgalmak elenyészte. A szolgalmak elenyésztére átalában a jogok és kötelezettségek elenyésztésére álló elvek alkalmazhatók, a) Különösen pedig: 1) A szolgalmi vagy uralgó telek elveszte megállitja ugyan a szolgalmat, de mihelyt a telek vagy épület előbbi állapotába visszahelyeztetik, a szolgalom előbbi erejét visszanyeri, b) 2) Ha a szolgalmi és uralgó földnek tulajdona egy személyben egyesül. De ily esetben szükség a szolgalmi jogot a nyilvánkönyvekből is kitöröltetni, különben, ha az egyesitett földek valamelyike ismét elidegenittetik, az uj tulajdonos a bekebelezett jog alapján a szolgalmi jogot gyakorolhatja, c) 3) Az időleges szolgalom az idő elteltével, hasonlókép az időleges birtokos által alapitott szolgalom annak időleges birtoka megszűntével szintén megszűnik, d) 4) Személyes szolgalmak a halállal megszűnnek. Az örökösökre
