Suhayda János: A magyar polgári anyagi magánjog rendszere az országbírói értekezlet által megállapított szabályokhoz és azóta a legújabb időig hozott törvényekhez alkalmazva (1874)
II. rész. Vagyonjog
248 nyen, a) bírói ítéleten b) szerződésen c) vagy a tulajdonos végrendeletén d) alapszik. A zálogjog ingókra nézve megszereztetik átadás e) által, ingatlanokra nézve telekkönyvi bekebelezés által. Mivel a czim magában véve átadás vagy bekebelezés nélkül csak személyes kereseti jogot adhat. Zálogjogot, de igazolás teljesítéséig, csak feltételeset ád a telekkönyvi előjegyzés is./) A zálogos zálogát, a mennyiben arra joga van, egy harmadiknak ismét elzálogithatja, s ennyiben az alzáloggá válik, he ez utóbbi azt magának át is adatja, vagy az elzálogosítást a zálogjogra a telekkönyvbe beiktatja, g) a) Az özvegynek zálogjoga., bitbéie, hozománya és egyéb törvényes követélései tekintetében férje javaiban, a tulajdonosé a bérlő-haszonbérlő ingóságaiban. — A bizomány tulajdonosáé a bizományi javakban, 1840 : 16. 41. §. 161. §. f) jegyzet és 270. §. a csődhitelezőké a csődtömegen. — b) A biztosítási és kielégitési végrehajtásból. 1840 : 15. I. R. 200. §. — cj alább a 259. §. — á) Az örökös vagy hagyományos igényeit illetőleg az örökségi tömegben. — e) Fennebb a 81. §-ban. — f) V. ö. fenn. a 93. §. i) Ti). — g) Auszt. ptvkv. 451. 453. 454. §. — 1. fenn. a 99. §-t. 193. §. A zálogjog terjedelme. A zálgjog az elzálogitó szabad tulajdonához tartozó minden részekre, a zálog növedékére s tartozékaira a) következőleg a hasznokra is kiterjed, de csak addig, mig ezek elkülönítve vagy beszedve nincsenek. Ha tehát valamely adós jószágát a hitelezőnek, s egy másiknak utóbb annak hasznait zálogitja el, ezen utóbbi elzálogitás csak a már elkülönített és beszedett hasznokra nézve hatályos ; de nem akkor, ha a ter més is telekkönyvileg átalában zálogkint le van kötve, b) a) így az auszt. ptvkv. 457. §. — b) Kir. leirat. 1863. jun. 24-én, fenn. 60. §. — Az ingatlan javak csőd alatti jövedelme, és az abbóli pénzek hasznosítása által húzott kamatok az ingatlan javak eladási árához vétetnek. Ért. IV. a csődtörvényt illetőleg 9. §. 194. §. A záloghitelező jogai és kötelezettségei. A zálogot a hitelező csak bírhatja, a) de nem használhatja, b) sőt azt goüdosan őrizni, s érette, ha vétke miatt elvesz, felelni tartozik ; de ha vétke nélkül elvesz, azért követelése fenmarad. És ha
