Suhayda János: A magyar polgári anyagi magánjog rendszere az országbírói értekezlet által megállapított szabályokhoz és azóta a legújabb időig hozott törvényekhez alkalmazva (1874)

II. rész. Vagyonjog

246 nyosság már az 1836-ki törvény előtt behozatott, vagy a hol a közbirtokosok közt az arányosság kulcsára nézve semmi villongás len nem forog, f) Egyébiránt azonegy határra nézve az összesítésnek és elkülönítésnek csak egy izben lehet helye, g) Az úrbéri rendbeszedést pedig ott, hol a törvényes arány még behozva nincs, az arányosítással együtt kell eszközölni, h) Az arányositási perek a kir. tvszékek elé tartoznak. Fölebbvitel a kir. táblára és innét a kir. curiára történik, i) II. A r á n y o s s á g i per jogból. Ez a kir. táblára tartozott és helye volt nem a külső haszonvételek, hanem a belső telki aránytalanság miatt, mely a kiváltságok és egyéb gyöklevelek alapján egyenlittetvén ki, ezután a közös haszonvételek arányossága is megállapítható lett. A kereset alapult az 1818 : 14. 1715 : 69-ben. De ezen per az 1852. nov. 29. cs. nyiltparancs által mint jogbéli jövőre nem kezdhető, illetőleg nem folytatható. I) a) „Processus proportionalis ex usu" — b) Ért. I. 40. §. VI. 1. 2. §. I. 41. §. 1871 : 31. §. e) — cj Dec. 2. 4. 5. prop. Dec. 4. de Instit tuto. — ő) 1807 : 12. 1836 : 12. 18. §. — ej fennebb 163. §. II. — f) 1836: 12. 20. §. 1840 : 7. 14. 15. §§. — g) 1836 : 12. 19. §. - h) 1840 : 7. 14. §• i) 1871 : 31. 18. §. e) előbb az alispáni birósághoz Polg. tvkez. rendt. 25. §. Ti) „Proportionalis ex jure." — l) 1852. nov. 20-ki cs. ny. par. 4. 26. §§. ÉrI. 20. §. 190. §. Arányosítás a Jász-Kún-és Hajdúkerületekben. A Jász-Kún- és Hajdukerületekbeni községekben arányosítást és összesítést kérhetnek a birtokos lakosok, és ha a kérők birtoka bármi kevéssel haladja az egész határ felét, annak teljesedésbe vétele kérdés alá se jöjjön, hanem a kivétel módja iránti kérdések és követelések a folyamodók kérésére a közgyűlés által nevezendő választmány által peren kivül elítélendők, az ily módoni elintézéssel meg nem elégedő félnek szabadon maradván az, hogy a szokott folyamodási utat birtokon belől követhesse. Ha pedig az összesítést kérők birtoka a határ felét ugyan nem, de legalább ötöd részét teszi, a folyamodás a kerülethez intézendő, honnét küldöttség neveztetik ki a végre, hogy a többi birtosok beegyezését is eszközölje, ha ezt nem eszközölheti, a folyamodók számát és birtokuk mennyiségét a kerületeknek bejelenti, hogy a folyamodók kivánatukat törvény utján eszközölhessék. Minden kérdés és fen forogható követelések előbb, a kerületi összes most a kir. törvényszék Ítélete által határoztatnak el.