Suhayda János: A magyar polgári anyagi magánjog rendszere az országbírói értekezlet által megállapított szabályokhoz és azóta a legújabb időig hozott törvényekhez alkalmazva (1874)
II. rész. Vagyonjog
244 fel, mely a kir. jogokban vagy közhaszonvételekben, vagy a szintén közös, és a közbirtokosok közös megegyésével feloszlott teherviselésben van részvéti szabályul megalapitva. 4) Ha e kulcs sem használtathatok, kinek-kinek belső birtoka felmérendő, és a közös gyepből tett foglalások, és egyéb belső telki birtokká fordított külső birtokrészek kihagyásával a felmérésből kitetsző felszámitás szolgál a közös haszonvételek iránti rendelkezésnek alapjául. 5) Ha pedig bírói Ítélet által elhatároztatnék, hogy a fennebb előszámlált kulcsokból egy sem használható, minden közbirtokosnak egész birtoka felméretik, s a közösből tett foglalásoknak kihagyásával kitetsző felszámitás teendi az arányositás alapját. 6) Pusztákban kulcsul szolgál vagy a birtokrész, vagy a közös hasznok és terhek felosztásábani gyakorlat, vagy a régi telepben volt házhelyek száma. 7) Minden egyes nemesi udvartelek rendszerint két, vagy a körülményekhez képest legfölebb három házhelynek vétessék fel, ha csak be nem bizonyittatnék, hogy több házhelyből van összeszerkesztve, a) a;?1836 : 12. 2—9. §§. 188. §. A korcsma, mészárszék, épületek, szőlők, kertek, legelő és erdők arányosítása. I. A házankint vagy személyenkinti korcsmáitatás, kivéve a nemesi udvartelkeken, melyek korcsmáltatási joggal régóta birnak, — ott is eltöröltetett, hol 1836-ig haszonvételi közösség gyanánt gyakoroltatott; hol közös korcsma vagy vendégfogadó áll fenn, arányosság szerint annak jövedelme osztatik fel; hol egyik vagy másik közbirtokos által épített, és ez által magánlag használt korcsma van, ennek jövedelme szintén közösség alá vonatik, de a többi közbirtokosok kötelesek a részökre háromló minden terheket előre megtéríteni. II. Hol a mészárszéki jog közösen nem gyakoroltatott, az 1836. év után közösen használandó lett, de ez megszűnt, a) III. Hol közös épületet volna szükség felállítani valamely kir. kisebb haszonvétel gyakorolhatására, az, hogy az épités mikép történjék, a nagyobb birtokuaknak megegyezésével, de mindig azon haszonvételnek biztos jövedelmeihez mérséklendő költségekre való tekintettel határoztatik el. b) A határbani arányosság behozatalára szükséges az összesítés