Suhayda János: A magyar polgári anyagi magánjog rendszere az országbírói értekezlet által megállapított szabályokhoz és azóta a legújabb időig hozott törvényekhez alkalmazva (1874)
II. rész. Vagyonjog
242 jelelő vagy bemutató jogát veszti. Ha az egyén alkalmas, az egyházmegyei kormányzó köteles a kijelöltet elfogadni, és ha ezt mellőzve mást nevezne, a püspök azon plébánia helységtől járó tizedét veszté g). A megürült javadalomról vett értesités után az egyházi pártfogó 6, a világi pedig 4 hónap alatt köteles praesentálni, bnmutatni, különben ezen intézkedés vagy a királyra, vagy az egyházmegyei kormányra száll. Midőn az egyházi és világiakat együtt illeti a bemutatási jog, a törvény kedvezésében mindnyájan részesülnek. Székes káptalani és szerzetes egyházakban a pártfogó kijelelő s bemutató joggal bir. A egyházi kegyúri jogok 1) tiszteletiek: kiváló hely az egyházban, külön töményezés, és megkülönböztetés a szentelt vizosztás alkalmával, néhol sirbolt az egyházban, czimerének és nevének az egyházra vagy bizonyos egyházi szerekre alkalmazása, A fejedelemért diszes kisérő menet, és érette nyilvános imádságok; 2) hasznosak: ha a pártfogó Ínségre jutna, az egyház jövedelméből szabad eltartást nyert. T e r h e i: az egyház jogai védelme, és haszna előmozditása. Az egyházi kegyúri jog elenyészik: 1) a személyes a azemély, a családi a család elhaltával; 2) a birtokhoz kötött a birtok vesztésével. 3) midőn az egyház elvész : vagy 4) egyesülés által, ha az előtt anyaegyház fiókként másikkal egyesül (filialis lesz) 5) ha más egyháznak, vagy a püspöknek átengedtetik: 6) lemondás által. 7. Bün miatt: ha a pártfogó a kath. egyháztól elszakad, ha magát a pártfogási jogot eladja, ha az egyházi javakat elfoglalja, bitorolja; a ki az egyház papját életétől megfosztja, vagy tagjában megcsonkítja, szinte elveszti pártfogási jogát, az egyház örökre megszabadni, és az ilyennek maradéka negyed Íziglen az egyházi rendből kizáratik. De sem a zálogos bűne magának a tulajdonosnak nem árthat, sem a hivatalos egyházfi bűne miatt a pártfogási jog el nem enyészik. Az egyházi kegyúri jogból származott pereknek a király a bírája, és azok vegyes egyházi és világi tagokból összeállitott bíróság által döntetnek el h). aj 1569: 36. 1715: 60. 1723: 71. — b) p. o. 1504: 26. - c) 1723: 55. 5. §. - clj I. 11. - ej 1723: 55. 5. §. - fj 1495 ; 30. 31. 32. 1723: 55. — g) 1504: 26. De miután az egyházi tized elenyészett, mily büntetése lészen V — hj 1498: 67. 1523: 9. 1509: 36. 17. — Frank 223. 224. §§. Hol a kegyúri jog valamely ingatlan birtok tulajdonival összefüggésben áll, a megfelelő kötelezettség magával az illető ingatlan birtokkal válhatlanul és elanynyira kapcsolatos, hogy annak hatálya a birtoklási és telekkönyvi állapotban lörtént változások által nem érintetvén, minden uj tulajdonosra a jószággal együtt közvetlenül átszármazik. Kir. udv. rendel. 1864 aug. 24. A kegyúri villongások a vallás és közokt. ministeriumhoz tartoznak. L. fen. 38. §. aj
