Suhayda János: A magyar polgári anyagi magánjog rendszere az országbírói értekezlet által megállapított szabályokhoz és azóta a legújabb időig hozott törvényekhez alkalmazva (1874)
Bevezetés
6 lenithetés következményeiről; a föltételekről, végre a tiltott cselekvényekről. Az V. a jogokról, a jogok szerzésének, gyakorlásának, átruházhatóságának és megszűnésének, a VI. a jogok biztosításának, megőrzésének és érvényesítésének törvényes szabályait tartalmazza, a VII. a jogerejü Ítéletekről mint új jogok kútfőiről, a VIII. végre az önsegély s önvédelemről szól. Az imént felsorolt czimek alatt csak átalános elvek és szabályok adatnak elő, melyek a külön jogviszonyokban előforduló külön jogoknál többé nem említtetnek, ott csak az átalános szabályok alóli kivételek jőnek elő c). A codificatio müveinek e vázlatbani megismertetése mintegy ébresztésül, és némi gondolkodási anyagul szolgáland főleg reánk nézve, kik mindeddig rendszeres törvénykönyv hiányában szenvedünk. Mily rendszer volna reánk nézve ajánlható, vagy a küláliami törvényhozás e nembeni müveiből melyik rendszer, vagy az egyes rendszerekből saját nemzeti jogi intézményeinknek és az azok körül élő jogszabályainknak megfelelőleg mennyi volna elfogadható ? a felett értekezni más térre tartozik f). aj „Entwurf eines Gesetzbuches für das Königreich Sachsen nebst allgemeinen Motiven. — Dresden 1860. hivatalos kiadás. — bj Vagyis jogi intézményekké emelt. — cj Nem minden egyes külön viszonyok , melyek egy bizonyos jogviszonyból származnak, tárgyai a törvényhozásnak; ezt leginkább tapasztalhatjuk a családi jogban. A családi jogintézet csak annyiban igényli a törvényhozás gondoskodását, a mennyiben annak a vagyoni jogokra nagy befolyása van ; igy azon viszony, hogy valaki atya, házastárs, gyermek, vagyoni jogait is módositja; ugyanazért a törvényhozás ezen viszonyoknak mintegy biztositására gondolt az által, hogy e viszonyok keletkezését és megszűnését bizonyos jogszabályokhoz köté, a nélkül, hogy magába a viszony lényegébe bebocsátkozott volna, vagy bebocsátkozhatnék ; a fentartást illetőleg a törvényhozás csak ott léphet fel, a hol azon benső természeti és erkölcsi elem, mely p. o. a házas felek egymásiránti és ezeknek nemzettjeik iránti viszonyos jogaikat s kötelességeiket szabályozza, fogyatkozik. — dj Tanúlságos e tekintetben az aj alatt emiitett codexnek az átalános rész mellett felhozott indokolása a 444. és köv. lapokon, honnét egyszersmind az is következik, hogy ha codexet az átalános részszel akarjuk megkezdeni oly értelemben, mint azt a szász codex tevé, akkor nem elméleti fogalmakból kell kiindulnunk az anyag előadásában, hanem a fenálló vagy felállitandó positiv jogviszonyokból kell abstractio utján azon átalános szabályokat kivennünk és osztályoznunk, melyek ilyenekként már magok a positiv törvények által bizonyos mérvben elismervék ? mert az átalános rész korántsem elméleti résznek tekintendő, melyet tán a jogbölcsészet vagy más idegen positiv jog tankönyvei nyújthatnának ; hanem az a törvénykönyv többi részeiből folyó átalános meghatározások összeállítása; mit ha az átalános részbe nem tennők,
